A „Határkő-radír / Landmark-rubber” nevezetű projekt keretében 2013-ig bezárólag sok határokon átnyúló fejlesztés történt Zsira, Locsmánd, és Füles térségében. Elkészült például a Fülest a Zsira-Und közti úttal összekötő aszfaltozott út, valamint egy Zsirát elkerülő új útszakasz is. A környéken több EU-s projekt is zajlott, melynek keretein belül kerékpárúttal kötötték össze Zsirát és Répcevist, illetve egy új határátkelőhely is kialakításra került (volna).
Ha a környéken jár az ember, azért észre lehet venni, az elmúlt pár év alatt rendesen leamortizálódtak a dolgok. Vagy még el sem készültek. Zsira és Locsmánd között azért volt szükség egy új határátkelőhelyre, mert bár jelenleg is van egy, ráadásul nyílegyenesen lehet átjutni egyik településről a másikra, ott „átmenő forgalom tilos” tábla van bizonyos kivételekkel, ezzel pedig a Sonnentherme fürdő és szállodakomplexum nyugalmát próbálták megőrizni. Helyette egy új átkelőt létesítettek, csak ez még eddig sajnos nem készült el. A magyar oldalon egészen a határig van széles aszfaltozott út, a határnál azonban vége. Onnantól a fürdő bejárati útjáig egy új elkerülő út készül majd valamikor, ott egy körforgalmat kialakítva. Persze az elkészült úton is vannak hiányosságok, úteligazító tábla, valamint több egyéb KRESZ táblát is elloptak már.
A Nikitsch-Und út torkolatában pedig kialakítottak egy tavat, hozzá parkot, sütögető helyet, fedett padokat, információs táblákat helyeztek ki. Na és akkor amiről ez a cikk szól, az nagyjából itt kezdődik. A környék ugyanis rendkívül gondozatlan. A fedett esőbeálló sarkában üres borosüvegek, tömérdek szemét van felhalmozva. Az egyik információs tábla alján található prospektustartó pedig már le van szakadva, de azért van benne két darázsfészek is, csak hogy kényelmesen érezhessük magunkat. A tó szép, a környezete azonban rendkívül elhanyagolt. A két betonszegély között végigvezetett makadám gyalogútból valahol szinte egyáltalán nem látszik semmi, annyira benőtte a nád, vagy egyéb növényzet. A padok jó állapotban vannak, azonban a tavat rendkívül sok kiszáradt fa is övezi, na meg persze olyanok, amik a folyamatos északnyugati szél miatt semmire sem mennek.
A parkoló, és a kerékpártároló is nagyjából annyira gazos, mint az egész környék. Bónusznak van itt egy kisebb kilátó, magasles, nevezzük annak, aminek akarjuk, de ide senki ne akarjon felmenni, ugyanis egy bitang nagy darázsfészek van a tetejének a közepén, akkora darazsakkal, amekkorát még talán nem is láttam.
Mindez a nemzetközi EUROVELO 13-as út, valamint a Vasfüggöny túraútvonal mellett.
Hogy mire lenne szükség? Egy kis karbantartásra. Általában az ilyen EU -s projektekkel az szokott lenni a baj, hogy kialakítják, amit ki kell, aztán miután kész, puff, ennyi volt, onnantól kezdve nincs aki gondozza. ITT a következőre lenne szükség: a darázsfészkeket mindenhonnan el kell távolítani, a szemetet el kell szállítani, kukákat kihelyezni (nem is tudom, láttam-e egyáltalán kukát), a gazt le kell nyírni, a makadám utakat pedig teljesen gyommentesíteni, esetleg fellazítani, majd újra lehengerezni. Ennyike.
Pingback:Na most már nincs gaztelep – IkvaHír