El sem hisszük, hogy repül az idő — már 7 napja fesztiválozunk. Csütörtök este mi ismét Hegykőt, azon belül Berecz András műsorát és a kertmozi második vetítését választottuk. Berecz András mesemondó a Csipkeház udvarán felállított színpadon lépett fel, hatalmas érdeklődés mellett, hiszen a nézőtér színültig megtelt. Az előadóművész meséje inkább felnőtteknek szólt, a közönség pedig nagyokat nevetett az ízes nyelvezettel elmondott, számos csavaros poént, szellemes megfogalmazást tartalmazó történeten. Az est nagy tanulsága számunkra, hogy valószínűleg már ükapáink idejében is létezett a stand up műfaj, csak akkor még nem így hívták 😉 Nézegessen képeket!
Mivel visszatérő fesztiválozók vagyunk, nekünk végig az volt a benyomásunk, hogy a fesztivált évről évre egyre több ember látogatja. Ezt a helyszínen megkérdezett szervezők meg is erősítették. Azt is elmondták, hogy sokan éppen a fesztivál idejére időzítik nyári vakációjukat. Ez érezhető a település szálláshelyeinek vendégszámában is.
Berecz András műsora után átballagtunk a Fenc-házba, ahol Zomborácz Virág Utóélet c. filmjét tekinthettük meg. Előtte azonban még egy rövid beszélgetésre is sor került a film helyszínen megjelent főszereplőjével, Kristóf Mártonnal (képünkön baloldalt látható).
Most egy hajszálnyival kevesebb néző volt, mint a keddi vetítésen, de szeréncsére szúnyogból is kevesebb volt és az eső sem eredt el. Ez alkolommal a ház tulajdonosa is jelen volt, akitől megtudtuk, hogy a Fenc-ház a szülői háza, jelenlegi formáját pedig 1992 után nyerte el, amikor is hozzáfogott a felújításához. A film komolyabb hangvételű volt, mint a kedd esti, de kifinomult — néha morbidba hajló — humora miatt mégis könnyen emészthető volt. Kár lenne a két produkciót összehasonlítani, mert a kettő nem teljesen ugyanaz a műfaj, de számunkra ez utóbbi kiforottabbnak tűnt. Részletes elemzésbe most nem kezdünk, aki kíváncsi, nézze meg — bátran ajánljuk.
