A tavasz harmadik hónapjában vagyunk. Legalábbis papíron. A március ugyebár a tél jegyében telt még el, és áprilissal kezdett növekedésbe a természet, kicsit azért megkésve. Így a bukszus (buchsbaum, puszpáng) is később kezdett hajtani, mégsem nőlhet nyugodtan. Sopron környékének kedvelt sövénynövénye ez, többek között a Virágvölgy városrészben most is ebből rakják ki a kertkapu utáni út mentét. Kedvelt sövénynövény az egész Nyugat-Dunántúlon, illetve az Őrvidéken is. Egyre több helyen azonban száradó, hálóval bevont, pusztulásnak induló bokrokat láthatunk. Hogy miért? A probléma okozója egy zöld-fekete színű hernyó, nevezzük puszpángiloncának, ami gyakorlatilag mindent lerág az egyébként örökzöld bokorról.
Ellenszer pedig van, valakik permetezésről beszélnek, egyesek szerint a vízsugár a leghatásosabb, de az ember egyenként leszedegetheti a hernyókat, és elpusztíthatja azokat. Egy egész sövényhosszt leszedegetni viszont iszonyat ideig tart. Márpedig a hernyók egyszer csak pillangókká válnak, amik aztán újabb petéket raknak le, és a folyamat kezdődik elölről. Állítások szerint a leghatásosabb permetszer a klórpirifosz tartalmú, de léteznektovábbi természetes, és mesterséges készítmények is, ezek 15 és 100 Euró közötti árért szerezhetők be.
