Olvasónk juttatta el hozzánk az alábbi levelet. A téma a garázsadó, illetve hogy mi minősül garázsnak, és mi áthajtó kapualjnak Sopronban.
1993 decemberében vásároltam telket a Ravazd utcai lakótelepen. Az akkori előírások szerint sorház jellegű építkezésre kötelezték a tulajdonosokat, áthajtó kapualj megépítésével, tűzvédelmi szempontból (minimum 3 méter széles és 3,6 méter belmagasság). 1997-ben kértem lakhatási engedélyt az elkészült ingatlanra. Mivel az áthajtó kapualjon még nem volt kapu, ezért többek közt az önkormányzat kötelezett egy éven belül a kapuk elhelyezésére.
Ezek után 2017 januárban kaptam egy levelet az önkormányzattól, hogy valljam be, hogy az ingatlanon garázsom van!? Válasz levelemben tájékoztattam a hivatalt, hogy nincs garázs, hanem az Ő általuk előírt áthajtó kapualj! Közölték velem, ha a helyiségben elfér egy gépjármű, az már garázsnak minősül. Kijöttek helyszíni szemlére és a szemle jegyzőkönyvében leírták, hogy a helységben gépjármű nyomai fedezhetőek fel! Ezek után tájékoztattam az illetékes hivatalt, hogy az áthajtó kapu a gyalogos és gépjármű közlekedést elősegítő helyiség, úgyhogy nem értem, min csodálkoznak. Meglepő az lett volna, ha repülőgép futóművének nyomait vélték volna felfedezni, mert akkor lehet, hogy kifutópálya-adót kellene fizetnem? Az egészben hab a tortán, hogy a „kedves” hivatal a kiszabott adót öt évre visszamenőleg kívánta beszedni tőlem, egy összegben. Egyeztetést kezdeményeztem a soproni jegyző Úrral, ahol elmondtam, elhiszem, hogy adókat kell beszedni, mert erre arra kell a pénz! Hajlandó vagyok garázs adót fizetni 2017.01.01-től, ha minden hivatalos papíron az önkormányzat az említett helyiséget átnevezi áthajtó kapualjból garázzsá! Válaszuk az volt, hogy ezt én hogy képzelem!? A jegyző Úr még közölte velem, hogy építészeti szempontból igazam van, de adó szempontból nincs!?
Hogy lássuk, milyen precízen végzik az önkormányzatnál a munkájukat a kedves hivatalnokok, három hónap elteltével rájöttek, hogy nem is engem, mint tulajdonost terhel az általuk kivetni szándékozott adó, hanem szüleimet, mivel holtig tartó haszonélvezeti joggal rendelkeznek az ingatlanon. No innen kezdődött elöről minden! A határozat ugyanaz maradt (nem lepődtem meg). Ezek után a határozatot az illeték megfizetése után megfellebbeztük a megyei kormányhivatalnál! Láss csodát, az örök mondás igaz maradt: „egyik csóka a másik szemét nem vájja ki”. A kormányhivatal helyben hagyta az önkormányzat határozatát. Ezek után nyugdíjas szüleim kaptak 30 napot az összeg befizetésére, különben végrehajtót küldenek a nyakukra!
Senkit nem érdekelt, hogy kisnyugdíjasok! Fizess, és pont!
Az ügyhöz még hozzátartozik,hogy tudomásom szerint a cirka 200 ingatlanból három tulajdonos kapott ilyen levelet! Diszkrimináció?!?!