Ma végre kisütött a nap, ezért elhatároztam, hogy végigmegyek a Soproni-hegység Ciklámen tanösvényén. a 2-es buszra szálltam fel a Várkerületen, és bár tudtam hol szállok le, gondoltam majd ezt az automatika bemondja, hát nem tette, ennek ellenére a kijelző működött. A Lővér Szállónál leszállva el is indultam, a tanösvény elején korrekt információs tábla tájékoztat. Egyébként ilyen információs tábla több helyen is van, nevezetesebb helyeken, forrásoknál, „csomópontoknál” stb… Az út körülbelül 8 és fél kilométer, erre több, mint 3 órát írt a tájékoztató tábla, szerencsére ennél gyorsabban sikerült végigérnem, már csak azért is, mert a végére eléggé sötétedni kezdett. Endomondo kolléga logolta az utat, útvonalat, elhasznált kalóriákat. Végig nagy párásság volt, és ennek köszönhetően rengeteg fotót lőttem. Csodálatos a természet ilyenkor ősszel is, igazából nem is tudok olyan hónapot mondani, amikor nem szép. A kalandpark parkolója totál tele volt. A Hétbükkfa közül csak 6 van meg továbbra is, illetve már nincs meg a körülötte egykor volt kerítés se.
Pár kilométer után aztán lementem az állítólag felújított Hármas forráshoz is, ahol a felújítás nagyjából egy új korlátban kimerült, sajnos a 3 kifolyócső egyikéből sem folyik már víz, csöpörgés illetve elszivárgás van. Persze annyira lent van, hogy ezt nem is lenne egyszerű „rendesen” felújítani, mindenféle cucc nélkül is nehéz lejutni ide. Az még fura hogy kék, zöld és piros pötty turistajelzés is van itt, és ezekről ellentmondásos infót ad több különböző térkép, de egyébként egyértelműen meg lehet találni. Tovább menve a Várhely kilátóra is felmentem, amit a közelmúltban kenhettek át festékkel, ugyanis remek állapotban van. Fentről letekintve nagyjából semmit sem lehetett látni, ugyanis akkora köd volt, hogy a városból egyetlen ház se látszott, egyedül a Muck felé látszott egy-két hegy(domb)vonulat, de szépen lassan azok is tünedeztek el, ugyanakkor a Nap sütött.
Innentől lefelé kicsit parás volt, ugyanis nemcsak hogy sötét volt az erdő, még a köd is jól leszállt, és persze ilyenkor beindul a paranoia, mindenhol zörgést hall az ember, de épségben leértem a Szent György forráshoz. Itt egyébként tényleg látszik forrásfelújítás, új híd van, végre a csőből folyik a víz, stb. Innen már csak párszáz méter volt a Várhely utca, épségben lejutottam. Irány a buszmegálló. 20 percet nem vártam a következő buszig, ezért legyalogoltam a Hajnal térre, ahol azonnal jött egy busz 🙂 ennyit a mai túráról
