Bevallom, nem utazom napi szinten busszal Sopronban. Azért hetente néhányszor igénybe veszem a mindenkori közösségiközlekedés-szolgáltató (az aktuális állami cég) kínálatát, ami az önkormányzat megrendelésének köszönhetően nem mindig a legjobb. 2012-ben, majd 2022-ben is nagy ritkításon estek át a buszvonalak, az azóta történt visszaállítás, toldozás-foltozás pedig nem sokat segített a buszok népszerűségén és a menetrend érthetőségén. Vannak azonban külön anomáliák, amik miatt az ember még inkább felhúzza a szemöldökét, hogy „ez most micsoda?”.
Az egyik ilyen az átlós járatok hiánya. Sopronban még mindig jellemző, hogy a buszok két helyről indulnak: az autóbusz-állomásról, vagy a Jereván lakótelepről. Ez persze nem kivétel nélkül igaz minden járatra, de a többségnél mégiscsak így van. Pedig vannak átlós járatok is, melyek a város egyik végpontjától a másik végpontjáig közlekednek, ezek viszont napi párszor járnak csak, egyfajta „munkásjáratként”. Az egyáltalán nem reprezentatív saját tapasztalatom alapján viszont ezek a buszok sincsenek tele. Hogy mire is gondolok? Például a 4-es járatra, mely az Ipar körút vámudvartól az Ágfalvi úti lakótelepig közlekedik és vissza, munkanapokon összesen háromszor. Vagyis hát még ez sem teljesen igaz, mert vissza csak a Lackner Kristóf utca, autóbusz-állomás megállóig. Ehhez nagyon hasonló járat a 22-es, mely viszont az Ágfalvi úti lakóteleptől az Ipar körút, vámudvarig közlekedik egyszer, csak oda és csak tanítási napokon, viszont a Rákóczi utca irányában. Apropó Kossuth utcai járatok: azt sem értem, mi alapján áll meg a 21-es, 22-es busz a villanyóra megállóhelyen, a 3-as és 4-es viszont ehelyett a Táncsics utca, templomnál. Miért nem állhat meg mindegyik busz mindkét megállóban?
Hasonló anomália a 4-es járathoz kapcsolódóan, hogy az autóbusz-állomás és a Terv utca között közvetlenül mögötte közlekedik egy helyközi járat (a városon belül) 7230-as jelzéssel, ami viszont nem áll meg minden megállóban és amit nem lehet igénybe venni helyi jeggyel vagy bérlettel.
Csak magamat tudom ismételni, de „nem értem” azt sem, hogy hétvégén, különösen vasárnap és munkaszüneti napokon miért kell a 3-as és a 21-es, 32-es járatokat is „kétóráztatni”, bár legalább azt már megoldották, hogy ne ugyanazokban az órákban maradjon ki előbbi két járat, ezzel egy komplett városrészt kikötve az autóbusz-hálózatból. Most ilyenekre már ki sem akarok térni, hogy a város lakossága kb 60-80-100 százalékkal nagyobb ahhoz képest, amikor én általános iskolás diák voltam, de a buszjáratok sokkal ritkábbak és az új városrészek meg lefedetlenek maradtak.
Nagyon szimpatikusnak tartom ugyanakkor azt a kezdeményezést, hogy a Virágvölgyet és Balfot is összekössük buszjárattal, ráadásul úgy, hogy közben a járat a belvárost és az autóbusz-állomást is érinti. Ugyanakkor szerintem a menetrend teljesen átláthatatlan lett, már-már burgenlandi szintű átláthatatlanságot sikerült elérni azzal, hogy valamelyik busz a Csőszház dűlőtől indul, valamelyik az autóbusz-állomástól, valamelyik a Széchenyi térig megy, valamelyik a Boldogasszonyi utcáig megy, vagy onnan indul, stb… De azért tisztázzunk valamit, a 15-ös busz egészen 2012-ig az Aranyhegyet kötötte össze a Lőverekkel, szóval lehet, hogy ez a szám egy baklövés volt. Az a régi járat meg hiányzik.
A helyi-helyközi integrált járatok is tök jók, csak még itt is extrém szélsőségek tapasztalhatóak a járatsűrűség tekintetében. Leginkább az 5T járatra gondolok, ennél ugyanis tanítási napokon van olyan óra, hogy 4-szer is indul ezzel a jelzéssel, viszont van olyan óra, amikor meg egyáltalán nincs is. Érdemes lenne talán több helyközi járatot is beintegrálni az 5T -be. Na és mi van eleve az 5-ös járatokkal? Van belőle 5, 5A, 5B, 5T, 5Y, de valamelyik az AWF-től indul, valamelyik csak a vámudvartól, és az 5 és 5A között konkrétan ennyi a különbség. Ráadásul szombaton 2 pár van belőlük, vasárnap pedig nem is járnak. Persze tudom, ezek is a tipikus munkásjáratok, de azért valljuk be őszintén, hogy bárki használhatja őket, akár bevásárlás céljából, akár egyéb ügyben. Az 5B meg megint egy nagyon király járat lenne, de ha már a vámudvartól indulva a Pihenőkereszten át közlekedik, miért nem létesítettek neki ott egy megállót a lakóparkban valahol?
Az is örömteli, hogy több, mint egy évtized(!) után ismét jár busz a Sopron Plazához, de ugyanakkor a 12-es járatból régebben csúcsidőben kettő is járt óránként, igaz, az egyik csak az autóbusz-állomástól. Hát ezt bizony nem sikerült visszasűríteni.
És ez csak néhány dolog abból, amit egyszerűen nem értek, mint ahogy azt sem, hogy hirtelen miért kellett több évtized után megszüntetni a Berkenye utca buszmegállót, vagy hogy az 5T jelzéssel miért nem lehet elmenni helyi jeggyel vagy bérlettel a Győri út, vízműtelep megállóig, ha az is Sopron közigazgatási területén belül található még. Ötletem persze rengeteg lenne, hogyan lehetne fejleszteni a városi közösségi közlekedést, talán egyszer meg is írom, de egyelőre inkább ráhagyom a szakemberekre, hátha kitalálnak valami jobbat. Azért a 4-es, 8-as járatokat sűríthetnék, meg hétvégén is járathatnák, hogy a szórakozóhelyeket is el lehessen érni busszal (Central Palace, Hangár). Na jó, abbahagyom.
Elolvastam a „A soproni buszközlekedés anomáliái” című cikket. Korábban már valahol megírtam egy megoldási javaslatot a gazdasági okokkal magyarázható járat-ritkítások elkerülésére: Ritkán járnak az autóbuszok. No, de miért? Ezt kell(ene) alaposabban megvizsgálni. Például, ha valaki autóbusszal kíván eljutni a város A pontjából B pontba, akkor kisétál a legközelebbi autóbusz-megállóhoz és tájékozódik, hogy mikor jön a következő járat. Az üzemeltető korábban jelentősen ritkította járatokat, mert kevesen vették igénybe a szolgáltatást. Vannak olyan járat-viszonylatok, ahol óránként, másfél óránként, két óránként vagy még ritkábban járnak az autóbuszok. Tehát aki kisétál a buszmegállóhoz látja, hogy adott esetben akár 1-1,5 órát is várhat(na). De hát ennyi idő alatt gyalog is elérheti az uticélját, és elsétál, elmegy, tehát ismét nem veszi igénybe a szolgáltatást. Mit érzékel ebből az üzemeltető? Nincs, vagy nincs elegendő igény a járatra. Tovább ritkítja az adott viszonylatban közlekedő járatok számát. Mit érzékel az utas? Még többet kellene várnia következő autóbuszra. És ez így mindaddig, amíg az adott viszonylatot meg nem szünteti az üzemeltető.
Mi lehet a megoldás? Az nyilvánvaló, hogy egy nagy autóbusz (30-40 személyre tervezett városi autóbusz, 10 literes dízel motorral) üzemeltetése kis létszámú utasokkal nem gazdaságos, sőt nagyon is ráfizetéses. A megoldás kisebb autóbuszok üzembeállítása és a gyakoribb járatok kínálása az utazóközönség felé! A jelenleg használatos nagy autóbuszokat valóban tömegközlekedésre tervezték (így fejlődött ki a „csuklósbusz” is), ezek beszerzése, üzemeltetése drága. Viszont, ha a városi közösségi közlekedést lebonyolító vállalkozás (jelenleg a Volánbusz) kisebb autóbuszokat (10-20 személyes, kisebb fogyasztású, kisebb hengerűrtartalmú, jóval olcsóbb beszerzési árú és így kisebb költséggel üzemeltethető) állítana forgalomba, akkor a sűrűbb járatokon többen is utaznának, mert néhány percet vagy eset 10-15 percet többen megvárnák adott esetben a buszmegállóban és nem a kényszerű gyaloglást választanák vagy nem választanák a személygépkocsival történő közlekedést! Soproni viszonylatban nem beszélhetünk tömegközlekedésről. A korszerű közösségi közlekedés, pedig a sűrű járatokat igényli. A kisebb autóbuszoknak (adott esetben az elérhető árú hibrid- vagy tisztán elektromos meghajtással) további előnye lenne, hogy fordulékonyabbak, gyorsabbak a város viszonylag szűkebb utcáin, sokkal kevésbé veszik igénybe az utakat, mert sokkal könnyebbek is. A városszéli ipari, kereskedelmi központokba a munkakezdésre, illetve munkavégzésre pedig nyilván valóan be lehet állítani a nagyobb befogadóképességű, nagyobb autóbuszokat! Tehát a logikus lépés a Volánbusz részéről nem a járat-ritkítás, hanem a járat-sűrítés, de kisebb befogadóképességű, olcsóbb, környezetkímélő autóbuszok üzemeltetése!