2014. október 12-én került megrendezése az I. Soproni Design Hét keretén belül a Food Design névre hallgató rendezvény. A neves Harrer cukrászda adott helyet az eseménynek, ahol Harrer-Abosi Beatrix, Erhardt Zoltán, Molnár Tibor és Battai Hajnalka mesélt a gasztronómia és a design világáról, illetve a két terület házasításáról. A műsorvezető személyében Szabó Alexandrát és Rokob Csabát köszönthettük.
A helyszínen mennyei, hamisítatlan Harrer-bonbonokkal kedveskedtek a résztvevőknek: a modern, letisztult külsejű karamellás és gyümölcsös falatkákon át a hagyományos, dióval ékesített marcipános bonbonokig kényeztették több érzékszervünket is.
A bemutatkozás után természetesen elsőként a design fontosságára és szerepére kérdeztek rá az előadóktól. Harrer-Abosi Beatrix szerint akkor van igazán szükség a designra, ha a termék kikerül más üzletekbe, akár más városokba, ahol a vásárló nem ismeri azt. Olyankor jobb híján a csomagolás alapján választanak a potenciális vevők. Számukra ez addig nem okozott fejtörést, amíg szervezett csokoládékóstolóikon a vendégek beleszerettek egy-egy ízbe és utána rohantak a pulthoz vásárolni egy táblával – nekik bármilyen csomagolás megfelelne, hiszen meg lettek győzve tartalmának minőségéről. Ám más boltokba szállítva a vásárlóknak a külcsínen keresztül képesek csak imponálni, amihez a feltűnő türkiz árnyalat kitűnő választásnak bizonyult, és férjével, Karl Harrerral együtt mindketten nagyon szeretik ezt a színt.
Erhadt Zoltán is egyetértett a stílus fontosságában, ennek bizonyítéka, hogy tavaly modernebb logóra váltottak és a honlapjukat is megújították, ami az alábbi linken érhető el: http://www.erhardts.hu/
Molnár Tibor, a Vincellér-Ház ügyvezetője szintén megerősítette, hogy a vásárlók döntő többsége címke alapján választ bort. Így jutottunk el Hajnalkához, a soproni Alkalmazott Művészeti Intézet hallgatójához, aki valóban jól alkalmazta tehetségét, és a Vincellér-Ház által AMI-hallgatók számára meghirdetett pályázaton első helyezést ért el címketervével. A szóban forgó címke a 2013-as évjáratú Zenit borra készült, és a VOLT fesztiválon került bemutatásra. Elmondása szerint először a „zen” szótagra koncentrált, ezért keleties, leginkább japános-mangás vonalon indult el, de barátait, kortársait megkérdezve arra jutott, hogy ez mégsem passzol a borok célközönségének ízléséhez. Így hát egy merőben eltérő koncepciót alkalmazva, tehát a VOLT célközönségére, a fiatalokra apellálva egy merész, a fesztiválozók körében egyértelműen menőnek számító borítót álmodott meg:
Az üzlethelyiség nevének kapcsán Harrer-Abosi Beatrix is osztotta Erhardt úr tapasztalatát, hogy plusz felelősséggel jár, ha saját családnevével fémjelzi valaki a vállalkozását vagy a termékét. Egyfelől közvetlenül rajtuk csattan az ostor, ha egy vendég nem elégedett akár az étellel, akár a kiszolgálással, másfelől pozitívum is egyben, hiszen első kézből megtudják, ha valami probléma merül fel, és annál gyorsabban képesek orvosolni azt.
Sikereikről is beszámoltak a hallgatóságnak: a Harrer számos osztrák vendégnek örvend és rendszeresen látogatnak hozzájuk olyan turisták az ország minden szegletéből, akik csak a cukrászda miatt keresik fel városunkat, és ha már itt vannak, ezt egybekötik Sopron nevezetességeinek megtekintésével.
Erhardt Zoltántól hallhattunk egy anekdotát bizonyos titokzatos fekete ballonkabátos csoportról, akik különböző országokból érkeztek éttermébe, mégis kilétüket a mai napig homály fedi. Ám legnagyobb sikerének egyértelműen Soros György látogatását könyvelheti el, akinek a libavacsora olyannyira ízlett, hogy az Erhardt étterem meghívást nyert a Gresham-palotába, hogy ott mutathassák be libából készült fogásaikat a nagyérdeműnek. A legnagyobb elismerés mégis az, hogy újra meghívást kaptak erre a rendezvényre. S ha ez még nem lenne elég, ő szállította a VOLT fesztiválra Jared Letónak, a Thirty Seconds To Mars frontemberének áhított fogasfiléjét is.
Szó esett arról is, hogy a Harrer cukrászda vitrinje tudatosan két részből áll: az egyik a modern, időnként változó, korszerűsödő desszertek helye, míg a másik részben a tradicionális sütemények kaptak helyet, melyek receptjeit tisztelik annyira, hogy soha nem változtatnák meg őket. Ilyen például az Esterházy- vagy a Lidó-szelet – ez utóbbi titkos receptje Karl Harrer édesapjától származik; rajta kívül csakis cukrászaik ismerik az elkészítési módját. Beatrix állítása szerint nem lenne képes magában tartani, ha tudná a receptet. Így is adódott elég probléma, mivel a gyakorlaton lévő cukrászdiákokat rendszeresen faggatják az oktatók az elkészítéséről, ám azok rendületlenül állják a sarat, és nem fecsegik ki a rejtélyt.
Arra a kérdésre, hogy mennyire jelent előnyt a határközeliség, Beatrix és Zoltán csak pozitívumokat tudott felsorolni, míg Molnár Tibor tapasztalatai szerint egy borászatnak nehéz a határ mentén, és egy érdekes megfigyelésre is szert tett: míg a legtöbben azt gondolnánk, hogy a konkurenciamentesség mindenképpen előnyös, ez nem feltétlenül igaz az ő esetükben. Példának hozta a déli, többek között a villányi borvidéket, ahol egymást érik a borászatok, mégis egymást segítik, erősítik, semmint elnyomják. Ennek kapcsán azt is kiemelték az előadók, hogy nem tekintik egymást konkurenciának, örülnek egymás sikereinek, sőt reklámozzák is egymást, Erhardt Zoltán étterme például egyben borpince is, amelybe előszeretettel hozat a Vincellér-Ház minőségi boraiból. A Harrer csokoládégyár is készít olyan csokoládékülönlegességeket, melyeket borral ízesítenek, például Zenittel:
Miután a műsorvezetők hivatalosan lezárták az eseményt, a legtöbben még ott maradtunk, és egy interaktívabb beszélgetésben vehettünk részt, ahol a résztvevők kérdéseire válaszolva Harrer-Abosi Beatrix mesélt a Viasat3-on megjelent Édes kísértés-sorozat forgatásának megpróbáltatásairól (a sorozat részeit itt nézhetik meg: http://edeskisertes.hu/). Azokról az élményeiről is szót ejtett, melyeket Borbás Marcsival élt át a Gasztroangyal című műsor forgatása alatt (az epizód itt tekinthető meg), aki elmondása szerint az életben is olyan kedves és közvetlen, mint a képernyőn. A nézők soraiban a Restaurant Day Sopron szervezői is képviseltették magukat, és a kötetlenebb beszélgetés alatt megragadták az alkalmat, hogy meséljenek erről a negyedévente megrendezett nonprofit kezdeményezésről, amely keretein belül megcsillogtathatják gasztronómiai tudásukat, az eredményt pedig bárki ízlelőbimbója „megtapasztalhatja” a Schmauser söröző kerthelyiségében. A következő időpont november 15-ére, szombatra esik, ahol töretlen lelkesedéssel várják a kóstolókat. Ezen kívül Erhardt Zoltán a hallgatóság minden tagjához odament és röviden személyesen is elbeszélgetett.
