Holnap, június 21-én lenne Paur Iván születésének 209. évfordulója. A kismartoni születésű királyi tanácsos, Széchenyi levéltáros, epigráfus, régész, MTA tag volt. Wikipédia szócikke is van, utcát is neveztek el róla (Halász utca/Végfordulat-Híd utca közt) Mindezek ellenére sírja, a régi Szent Mihály Temetőben pedig így néz ki:
Apja Paúr Mátyás az Eszterházy hercegek uradalmi tisztje volt Kismartonban. Középiskoláit Sopronban és Kőszegen végezte. Pozsonyban jogot hallgattott, ahol 1831-ben ügyvédi oklevelet szerzett. Lékai és kőszegi uradalmak ügyésze 1842-ig folytatta pályáját.
1848-ban beállt a nemzetőrségbe, részt vett a schwechati ütközetben, majd mint százados lépett be Görgey seregébe és Buda visszafoglalásakor őrnagyi rangot kapott. A világosi katasztrófa után öt hónapig fogva tartották, a besorozást azonban kikerülte.
1858-tól Sopronba költözött, levéltárát néhány évig tanulmányozta. Szabad idejének java részét itt is tudományos utazásokra fordította. Leginkább Varsányi kiséretében járta be a Dunántúl jó részét, hol számos római feliratot gyűjtöttek.
Kapcsolatba jutott a Széchenyi család soproni és cenki tagjaival, Széchenyi István gróf halála után a család rá bízta összes irományainak és levelezésének rendezését.
Részletek Paur Iván Wikipédia szócikkéből