A Soproni Kalendárium weblapon Sopron városa múltjából találsz érdekes történelmi, időjárásbeli és a város polgárinak mindennapjaihoz köthető érdekes eseményeket. Ezek az események a kezdetektől egészen az 1945-ös évig kalauzolnak a város és polgársága élet-történetében. Megtalálod, hogyan alakult az éves vásárok rendje az évszázadok folyamán. Miként befolyásolták ezeket az időnként fellépő pusztító járványok, melyek közül egy 13. századi pestisjárványban majdnem teljesen elnéptelenedett a város. Miként alakult a városban letelepedni szándékozó zsidók sorsa. Koronként hogyan támogatta vagy sanyargatta a város vezetése őket. Voltak boszorkányperek. Itt szállt meg Hunyadi Mátyás Bécs ostromakor. De mikor a török ostromolta Bécset a soproniakat beszállítási kötelezettség terhelte az oszmán táborba.

 Dr. Koszorú Gábor – szerkesztő

Kedvkeltőnek pár érdekesebb bejegyzés:

„1828. június:
Miután a piac oldalán egy részházat megvettek, az Ikvahidat szélesítették, melléje járdát készítettek és a hidat, miután korábban nagyon fel volt emelve, és nehezen lehetett rajta közlekedni, oldalán kavicsolták, az úttesttel egy szintbe hozták.”

„1528. április 25.:
A városi tanács határozatot hozott, miszerint a város közönsége a jövőben szigorúan fog fellépni a varázslókkal szemben. Külön kimondták, hogy ilyen jellegű cselekmények sem pénzel, sem könyörgéssel meg nem válthatók. A bíróság azonban inkább rosszindulatú pletykálkodásként és gyanúsítgatásként kezeli az ilyen ügyeket, semmint komoly bűntettként.”

„1906. március 18., Oedenburger Zeitung:
Szabad-e a kávésnak utcán át fagylaltot eladni? Nagy Jenő itteni cukrász feljelentést adott be az iparhatóságnak Wiedemann kávés ellen, hogy utcán át,tehát nemcsak ülővendégeinek,fagylaltot árul. A városi rendőrkapitányság egy miniszteri utasításra hivatkozva a kávést 10 K pénzbüntetésre ítélte. Wiedemann fellebbezésére a tanács ezt az ítéletet hatályon kívül helyezte és Wiedemannt felmentette a terhére megállapított túllépés alól, azzal a megokolással,hogy egy későbbi miniszteri rendelet megengedi a kávésnak az utcán át való árusítást. Ez ellen a döntés ellen most Nagy úr a legilletékesebb országos hivatalhoz fordult határozatért.”

„1901. november:
A Soproni Épitő- és Földhitelbank bukása A pénzzel dolgozó intézetek szomorú története ismét szaporodott. A soproni építő- és földhitelbank gyalázatosan megbukott. Egy ember vitte dolgait, a kinek gazdálkodása aztán ezreket sújtott. Október közepén a soproni banknak nagyobb fizetéseket kellett volna teljesíteni, de pénze semmi sem volt. Schladerer Alfréd igazgatót hiába keresték. Felesége vallomása szerint okt. 17-ikén eltávozott, s nem lehetett megtalálni. Október 18-án aztán kitört a válság. Schladerer felesége egy levélben azt jelentett, hogy férje valószínűleg öngyilkos lett. Erre többen azonnal csődöt kértek az intézet ellen. Schladerer igazgató több mint tíz év óta hamisította a pénzintézet számadásait, tíz százalékos osztalékot juttatott, holott tizenöt év óta a bank deficzittel küzdött. Schladerer öngyilkos lett, miután sikkasztásaival tönkretette a bankot és a betevőknek is roppant károkat okozott. Négy millió koronáról van szó. A bank bukásához hozzájárult Lench Gyula halála, a ki rendkívül nagy hitelt vett igénybe. Ez a nagykereskedő czég sok más czéggel állt összeköttetésben. A soproni építő- és földhitelbank kiváló szerepet játszott úgy Sopron, mint az egész környék közgazdasági életében. Schladerer 20 évig állt az intézet élén. A hetvenes években került Hessen-Kasselból Magyarországba, hol mindjárt Sopronban telepedett meg. A bank elnökét, Russ J. B.-t, ki egész vagyonával érdekelve van az intézetnél, a szomorú hír hatása alatt szívszélhűdés érte.Az óriási összegek hovafordításáról nem tudnak bizonyosat.”

„1524. devember:
A soproni polgárok nehezményezték, hogy a vargák egy esztendővel korábban 9–10 krajcárt kértek egy-egy pár cipőért, most meg felemelték az árakat: közönséges férficipőpárját 14–15 krajcárért adják, nem téve különbséget a birkabőr és a marhabőr ára között. A polgármester ezért azt követeli a tanácstól, állapítsa meg minden egyes varga munka árát és hetenként ellenőrizze.Ekkor Sopronban 14, házzal és polgárjoggal bíró varga működött, még pedig 5 a belvárosban, 4 a külváros első fertályában és 5 a negyedik fertályban.”

„1680.
Ebben az évben 195-en haltak meg, ebből 124 volt evangélikus 71 katolikus vallású volt. Pestisben 22-en haltak meg. Ketten pálinkával itták halálra magukat. (Csányi 49.)”

„1827.
Ez évben a Városvezetőség felszereltette az utcai világítást. Mégpedig a Belvárosét, az egész Várkerületét és a fő útvonalat a Bécsi kaputól a Pócsi kapuig. Ehhez az ezekben az utcákban fekvő házaknak a lámpatestek beszerzéséért fizetniük kellett. A városi pénztár azonban egyszer s mindenkorra magára vállalja a világítást. A fennmaradó utcák a régi laternákkal lesznek megvilágítva.

Az adatbázis mától a sopkal.hu címen érhető el. S mivel, egy honlap sosem lesz egy késznek, egésznek mondható dolog, mi is a folyamatos fejlesztések hívei vagyunk. Jó böngészést, olvasást kívánunk!

ikvahir.eu – sopkal.hu – Koszorú Mihály

The post Megjelent a Soproni Kalendárium! appeared first on Ikvahír.

Az 1866. áprilisi havi részvénytársaság alapítás után pár hónappal hamarosan elkészült a Flandorffer Ignác által felépített gázgyár (A Soproni városi tanács 1865-ben felhívást tett közzé egy gázgyár létesítésére, a közvilágítás és a fűtés megoldása érdekében. Flandorffer kötelezte magát, hogy a gyárat egy év alatt felépítteti.).
Az első utcai lámpákat már ez év szilveszterkor beüzemelték. Megkezdődött tehát a kőszénalapú városi gáz gyártása s a gáz hódító útjára indult.
Folyamatos volt az újítás, az utcai lámpák először még sárga lánggal égtek, később egy új szabadalom eredménye, a világító fehér láng már sokkal több fényt adott.
Közel száz év után 1961-ben végleg megszűnt a gáz-közvilágítás Sopronban.
Az emlékül meghagyott lámpa szabad lángú égőjét az elmúlt években felújították és az korszerűbb, fémhálós égőfejet kapott.

Egy emléktáblát igazán megérne, hogy felhívja az arra járó helybeliek és az idelátogatók figyelmét erre az igazán ritka látványosságra.

 Eredeti megjelenés 2013.08.08

The post Az utolsó gázlámpa appeared first on Ikvahír.

A Szent Imre tér felőli bejáraton a lekopott vakolat alatt még kiolvasható az egykori Szent Imre Kollégium felirat is. A kollégium 1928-ban épült, bánya- és erdőmérnök egyetemisták számára. A tiszafákkal borított tér ezután, 1930-ban lett elnevezve.

„1928-ban viszont egy országos szervezet, a „Szent Imre” Főiskolai Internátus Egyesület felépíttette a bánya-, kohó- és erdőmérnök-hallgatóknak szánt kollégiumát, a
vasúton túli új városrész egyik, még névtelen terén.
A Wälder Gyula műegyetemi tanár által feltámasztott, tehát neobarokk stílusban Budapesten megtervezett létesítményt
Hárs György építészmérnök, okl. építőmester kivitelezte. A kétemeletes épületben a főiskola (majd egyetem) diákjai közül akkoriban közel százan kaphattak elhelyezést. Az átadás után két évvel hozták meg a határozatot a városházán, hogy a papok vezette főiskolai kollégium elötti térség Szent Imre nevét víselje.” Soproni Hírlap, Hárs József

A József Attila utcai bejárat,  a boltív alatt a mai napig Luther-rózsa díszeleg. Az állami címér és a rézkilincs a bezárás utáni években tűnt el. Az Evangélikus Teológia kollégiumaként volt számon tartva, annak a teológiának, ami a mai Deák téri iskola helyén működött, és aminek mai is meglévő jogutódja a zuglói Evangélikus Hittudományi Egyetem.  A múltrendszer alatt József Attila Általános Iskola és Nevelőotthon nevet viselte.

Az évvégén megtörtént az elmaradhatatlan kertgondozás, és néhány helyen a kerítést is újraépítették, hangsúlyozom, néhány helyen. Maradt ilyen is:

2013 márciusában készült képeink ide, vagy az alábbi fotóra kattintva érhetőek el:

A dicső múlt:

Egy elhagyatott épület itt és egy másik a túloldalt. .

The post A József Attila utcai Gyermekvédelmi Központ appeared first on Ikvahír.

Életút a Széchenyi István Városi könyvtár szerkesztésében:

1890. november 3-án született Sopronban Füredi Oszkár építész. Egyetemi tanulmányait a budapesti Műegyetemen kezdte, majd a müncheni építészeti akadémián tanult. 1912-ben szerzett építészmérnöki oklevelet. Münchenben maradva két évig H. Hocheder építészeti irodájában gyakornokoskodott. 1914-ben, hazatérése után besorozták, részt vett az első világháborúban. Fronton szerzett betegségét követően 1918 nyarán szerelt le. 1921-ben nyitotta meg építészeti irodáját szülővárosában. Magyarország német megszállása alatt zsidó származása miatt bujkálni kényszerült, de 1945-ben elfogták. A sopronkőhidai fegyházban raboskodott. A II. Világháború után a soproni építészeti igazgatóság vezetője, majd a győri Tervező Vállalat helyi irodájának kiemelt tervezőmérnöke volt.
Füredi Oszkár bauhaushoz kötődő stílusban alkotott, nevéhez számos jellegzetes soproni épület fűződik. Ilyenek az 1920-as években készült ipari épületek, munkásotthonok, köztük a ma már műemlék selyemgyári munkáslakások (Csengery utcai 125.) Több brennbergbányai épületet is tervezett, mint a római katolikus templomot és haranglábat. Az 1930-as években számos villa és lakóház (pl. a Bettelheim-ház a Mikovinyi úton) terveit készítette. A Lővér uszoda 1934-es modernizálása és kibővítése Brüsszelben egy nemzetközi építészeit kiállításon dicséretben részesült. Részt vett a II. Világháború utáni helyreállítási munkálatokban, az Orsolya téri Lábasház rekonstrukcióját ő végezte. Sopronon kívül a horvátországi Abbáziában panziót, Bécsben villát épített és számos tervpályázaton szerzett díjakat. 1978. január 21-én hunyt el. Nevét a Torna utcából nyíló sétány őrzi.

Szöveg forrása: http://szivk.hu

The post Füredi Oszkár appeared first on Ikvahír.

1944. október 15. A Soproni Hírlap mai számában megírja, hogy „a várost ellepték az idegenek, a menekültek. A pályaudvarokra és a városba vezető országutakra ki lehetne tenni a „megtelt” táblát.

A drasztikus vízjelezésre a megnövekedett forrás nélküli, jogtalan felhasználások miatt került sor.
sopkal.ikvahir.eu

The post Október 15. appeared first on Ikvahír.

The post 190 éves a Líceum épülete! appeared first on Ikvahír.

The post 1865. szeptember 1. appeared first on Ikvahír.

1655. Grundner hozta haza idén az első lágy (= érett) szőlőt a Saubrunn-dülő szőlőjéből. (Payr 47-49)

1808. Délután, egy óra előtt tört ki a borzalom első jelenete. Váratlanul felhangzott a vészharang, tüzet jelezve és abban a pillanatban egyetlen lángban állott Schäffer lakatosmester háza, mint a Pflaster sarokháza. Különösen gyorsan és iszonyúan tomboltak a lángok, mert a padlás telis-tele volt szénával, amelyet nemrég halmoztak oda fel (ez Spieß Antalé és Jánosé volt, akiknek mint testvéreknek [korábban] vitájuk volt ezért egymással) és a rendkívül nagy szárazság és hőség és erre fel még a szél, amely azon nyomban feltámadt, okozták, hogy néhány pillanat múlva a Pflaster, a Szeder utcácska, a Halász utca és a Templom utca, a Wieden alsó oldala, Wellevár ácsmester házáig és a Végfordulat egyvégtében lángokban állott. És néhány óra alatt a tűz olyan erővel csapkodott maga körül, hogy az egész Balfi utca, a kis és nagy Pócsi utca, a Pócsi kapun kívül is különböző épületek és az egész Kocsma szer a Piac téren, az alsó Hosszú sor, egészen a domonkosok templomáig hamuvá vált. Itt nem volt lehetséges a mentés. Ahol a tűz dühöngött, semmilyen módon sem lehetett közelíteni hozzá. A gyors körbecsapkodás következtében három fehérnép, anya és két lánya nem tudott annyi időt sem nyerni, hogy ruháit a padlásról lehozhassa. (Különösen megjegyzésre érdemes azonban, hogy az Ezüst utca meglehetősen messze fekszik attól a ponttól, ahol a tűz keletkezett és a városnak egy egészen más negyedében, azonban több mint 50 ház állt óriási lángokban negyedórán belül, s innen nem lehetett menekülni, mert a füst azonnal lesújtotta őket.) Ez a három személy mind elégett. A Balfi utcában is egy asszony, meg egy lány, aztán egy vénkisasszony, aki a ruháit és bőröndje akarta menteni. Egy háziszolga a Gussetti-féle vegyeskereskedésben és még néhányan haltak a lángokban halált. Mindent összevetve tíz ember vesztette életét ebben a tűzvészben. Ahol a csontmaradványokat megtalálták, azokat szabályosan eltemették a földbe. Különösen meg kellett lepődni a szél csodálatos megfordulásán. Boór kelmefestő házát, az Ezüst utca sarkán, a leégett házak között, megmentették. Ugyanígy a Fink-ház, most Szár-ház, egészen hozzáépítve a domonkos-templomhoz, éppúgy megmaradt. Ez a tűz kedden volt és este ötig tartott.

The post Július 19. appeared first on Ikvahír.

A Soproni kalendáriumon erre a napra csak egy rövid bejegyzés van:

1637.06.28. Körmenet az esőért a Plébánia templomból Bánfalvára.

És mi köze van Ferenc Ferdinándnak Sopronhoz?
A Sopronba állomásozó (1884-1914) 9. Huszárezrednek volt ezredparancsnoka a Főherceg.

The post Ma 100 éve gyilkolták meg Ferenc Ferdinándot appeared first on Ikvahír.

The post Bezzeg! appeared first on Ikvahír.

 1944.06.23
Befejezték a zsidók összegyűjtését az Új utcában és a Papréten is. (A Jakobi gyárban már május 20-ig befejezték az összegyűjtést) Átmenetileg gettóként szolgált a Várkerület két épülete is: a Füredi- és a Lederer-ház, valamint az Ötvös utcában az egyik jelentősebb épület. A Papréten a gettó lakóit a külvilágtól három méter magas palánkkerítéssel zárták el, az Új utcait lánccal.

The post Ezek a csúnya soproniak… appeared first on Ikvahír.

Düledező házak, és egy német ritkaság a Messerschmidt Kabinroller KR 200. Hűen tükrözi a város akkori helyzetét.

A háborút követő években a város németajkú lakosságának zömét kitelepítik. 1950-ben veszíti el Sopron megyeszékhelyi rangját. A szocializmus ideje alatt a város az ún. határsávban fekszik, csak külön engedéllyel megközelíthető. Az évek során inkább kulturális szerepe válik jelentőssé, iparát inkább visszafejlesztik, részben tudatosan, részben a nehéz megközelíthetőség miatt. Határában húzódik a vasfüggöny, maga a város is az ún. határsávban van, rendszeresek a vonatokon, közutakon a belügyi zaklatások.
Forrás

The post A szocializmus fellegvárai és eközben Sopron appeared first on Ikvahír.

Soproni Erzsébet Oktató Kórház. Hivatalosan az egész komplexumot jelenleg Soproni Gyógyközpontnak hívjuk, de ez ebben az esetben mellékes. A kórház honlapja szerint (Sajnos a honlap elég ködösen tájékoztat a múlt eseményeiről):

1900-ban Sopron Város Közgyűlése úgy határozott, hogy a Mauer réten – a kórház jelenlegi helyén – legfeljebb 500 000 koronát felemésztő összeg erejéig közkórház felépítését kezdeményezi. Végül 17 év után, 1919 júliusában kezdte meg működését az Erzsébet Királyné nevét viselő kórház.

Csupán az akkori politikai és közéleti helyzet miatt Erzsébet királyné alapján lett Erzsébetnek nevezve. Ezzel baromira szembeköpve a múltat, és az elődöket. Hiszen Sissinek  nem sok köze volt a elesettek, sebesültek ápolásához.
Az első soproni kórházat is, ami az Ikvahídon volt, Erzsébetnek hívták, de nem egészen azonos okokból!

Árpád-házi Szent Erzsébet!

The post Erzsébet=Erzsébet? appeared first on Ikvahír.

 1247.06.02.
IV. Béla a johannitákkal megállapodik abban, hogy a nekik adományozott birtokok fejében az ország nyugati határvárait, köztük Sopront, 50 fegyveres testvérrel megszállják és megvédelmezik (UB. I, 218). Eltartásukat a király vállalta. Ehhez tudni kell, hogy a rendnek háromféle tagja volt: lovagok csak nemesek lehettek: az ún. káplánok látták el a papi szolgálatot; a testvérek pedig elsősorban a betegápolást a rend által fenntartott ispotályokban, valamint fegyveres szolgálatot is. Sopronban a Babóti (ma Bécsi) kapu védelmén kívül, elsősorban a mai Ikvahídon (németül a mai napig Spitalbruck) felállítandó ispotályban betegápolást és öregek gondozását kellett ellátniuk.

1404-től Ispotályhíd volt magyarul is, jelenlegi elnevezése 1869-től hatályos.

Ha szemfülesek vagyunk, és járjuk a várost, biztosan kiszúrtuk már ezt az emléktáblát.

Ennek a háznak a helyén állt a Johanniták által a XIII. században alapított Ispotály, Sorpon Árpád-házi Szent Erzsébetről nevezett első kórháza és kórháztemploma, amely 1796-ig működött.

Folytatás következik.

Vagyis ebből következik, hogy az Ikva patak neve is ebből ered.  Ezt támasztja alá Ausztriában is elterjedt Spital helységnév, amik mind valamilyen kórház, gyógyítóhely kapcsán lettek elnevezve. (Spital am Pyhrn, Spital am Semmering) (Németül az Ikva patak Spitalbach)

1828. június
Miután a piac oldalán egy részházat megvettek, az Ikvahidat szélesítették, melléje járdát készítettek és a hidat, miután korábban nagyon fel volt emelve, és nehezen lehetett rajta közlekedni, oldalán kavicsolták, az úttesttel egy szintbe hozták.

The post Ikvahíd=Spitalbruck? appeared first on Ikvahír.

The post Érdekesség a múltból appeared first on Ikvahír.