Barlang definíciója: a barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és – jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni – mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást. (Tvt. 23.§ (3) a) pontja alapján)

Ottó- és Ferenc-barlang [N47.746615° E16.555488°]
A Dudlesz erdő mélyén, nem messze a határsávtól találhatjuk egymás mellett ezt a két barlangot. Megközelíteni legegyszerűbben a kelénpataki határátkelőtől induló földúton elindulva lehet (zöld sávjelzés – vasfüggöny túraút), amiről rövidesen a piros sávjelzésű útra kell áttérni ÉNY-i irányba. A barlangokhoz vezető letérést a barlangok jelzésére hivatott omega jelzést követve találhatjuk meg. Szembetűnő tájékozódási pont, hogy a barlangok egy vörösfenyőcsoport alatt fekszenek.



A homokkőben keletkezet barlangok valószínűleg csak az utóbbi 100 évben váltak ismerté, mivel a korábbi feljegyzések nem tesznek róluk említést, illetve a több évtizedig itt húzódó vasfüggöny is hosszú távon konzerválta a természet érintetlenségét. Pont emiatt is csupán tíz éve tették nyilvánossá és látogathatóvá a barlangokat. Elnevezéseik a felfedező erdészek neveire emlékeztetnek. A Ferenc-barlang 26 méterrel a Soproni-hegység magyar oldalának második leghosszabb barlangja, míg az Ottó-barlang 11 méterrel rövidebb. A homokkő falakon kirajzolódott különleges mintázatokon megfigyelhetjük a Pannon-tenger évmilliós múltját.

Fehér-barlang [N47.683333° E16.636128°]
A Szárhalmi erdő déli részén a kék sávjelzésű turistaútról letérve közelíthető meg. Itt nem találkozunk omega jelzéssel, így csupán egy egyre szűkebb ösvényt követve juthatunk el a szinte félkör alakú Szárhalmi-kőfejtőhöz, amelynek ÉNY-i oldalában található a barlang. A nyilvántartásban Pihenő-kereszti 1.sz. barlang elnevezéssel szerepel, utalva arra, hogy a környéken ezen kívül még négy kisebb barlang is található. Ezek közül a legnagyobb nyílású barlang azonban a köznyelvben mégis – a közelben húzódó út után elnevezve – Fehér-barlangként ismert. Az üreg legmélyebb pontja 16 méter, amelynek falán a lajtamészkő kiváló alakíthatóságának köszönhetően már számos felirat „díszeleg”.

Zsivány-barlang [N47.709271° E16.634985°]
A fehér-barlangi kiágazást követően a kék sávjelzésen tovább haladva érhetjük el a Soproni-hegység legkiterjedtebb alagútrendszerével rendelkező, összesen 110 méter hosszú Zsivány-barlangot. Keletkezése és története egyaránt régóta izgatja a soproniakat. Kialakulásának körülményeiről egészen eltérően vélekednek a szakemberek. Első ízben Kotsis Tivadar mérte fel a barlangot, amit 1940-ben közölt a Soproni Szemlében. Eszerint a barlang természetes úton, lajtamészkőben alakult ki. Egy fiatal kutató, Prodán Tímea Hajnal 2010-es vizsgálatai alapján azonban bányászati, illetve mészégető tevékenységgel magyarázza a barlang kialakulását.

A barlang azonban nem csak a földtudománnyal foglalkozó szakembereket izgatja, érdekes történelmi vonatkozásokat is találhatunk. A monda szerint Oroszlán Palinak, a híres betyárnak is szolgáltak búvóhelyéül a tómalmi barlangok (erre utal az elnevezés is).

Dr. Takáts Kálmán „Oroszlán Pali, az utolsó bakonyi haramia“ című könyve. Az idevonatkozó rész szószerint így hangzik: „A dákai rablótámadás után Pali a haramiákkal Sopron megyébe vonult, Kapuvár, Eszterháza, Fertőszentmiklós környékén garázdálkodik, de legkedvesebb búvóhelye a Cárhalom-erdő sűrű, járhatatlan berkeiben rejtőző, még a csehek idejéből fennmaradó rablóvár, Macskavár romjai s ettől déli irányban húzódó alagút. Hát hol is fekszik ez a várrom? A hegygerincen a Nagytómalomtól kiindulva, az erdei sárga jelzésű út mentén haladva, az Edelbrunn útig eső szakasz közepe táján, balkéz felől, járhatatlan sűrű bozótok közé van a rom elrejtve. Mert nem a Kőhida feletti Zsíros-hegyen, ahova a tudósok elhelyezik, s ahol a várnak, kőnek, romnak semmi nyoma sincs, s nem is volt, hanem itt volt a cseh rablóvár, pincéi most is megvannak s eltemetett falait a valamikor majd csak eljövendő ásatások fogják ismét napvilágra hozni. A középkori cseh rablók utódai, Oroszlán Pali és betyárjai sok-sok éjszakát töltöttek itt, erdei lombokból kényelmes rablófészket építve az élettelen falak közé. Pali szerint ezen a helyen is, úgy, mint Kisingyen barlangjaiban, még nagyon sok olyan kincs van elásva, amelyet betyárjainak nem volt többé alkalma felkeresni, kiásni.“

Forrás: Soproni Szemle: 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM – Kotsis Tivadar: Barlangok a tómalmi erdőben.

Bár a környék legnagyobb kiterjedésű barlangrendszere, azonban a szűk járatok és a fokozott omlásveszély miatt ennek a barlangnak látogatása életveszélyes és ezért szigorúan tilos!

A cikk elkészítésében a fenti forrásmegjelöléseken túl segítségül szolgált a Magyar Állami Természetvédelem Országos Barlangnyilvántartása.

The post Barlangtúra a Soproni-hegyvidéken appeared first on Ikvahír.

A termékek ugyanis csomagolásuktól megfosztva vannak leborítva egy bizonyos helyre, és semmiképpen sem nevezhető környezetszennyezésnek. Az élelmiszerek többsége ugyanis zöldség illetve gyümölcs, de kenyerek, és egyéb pékáruk is megtalálhatóak a kupacban.

Ottjártamkor mindent elleptek a méhek és darazsak, de a környezetben több kisebb kitaposott ösvény is van, ami azt jelzi, hogy a könyék vadállománya előszeretettel veszi igénybe a lejárt szavatosságú élelmiszerek által nyújtott szolgáltatásokat (értsd: jól laknak tőle).

Tehát az ALDI-ra mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy környezetszennyező, épp ellenkezőleg, ezzel gyakorlatilag takarmánnyal látják el a Dudlesz-erdő vadállományát.

Megtalálható itt többek között barack, nektarin, sárgadinnye, citrom (mondjuk ezzel nem tudom mit kezdenek az állatok), lime, ananász, avokádó, mangó, banán, alma, paprika, paradicsom, uborka, saláta, sárgarépa, retek, kukorica, tartós kenyér, rozskenyér, finompékáru és még sokminden egyéb…

!!!!!!!! UPDATE !!!!!!!! A bejegyzéssel kapcsolatban megérkezett az illetékes vadásztársaság közleménye: katt!

The post Lejárt szavatosságú élelmiszerek az erdőben appeared first on Ikvahír.

A jeles évforduló kapcsán az érintett országok közül három külügyminiszter tett látogatást városunkban, Sebastian Kurz Ausztria, Miroslav Lajčák Szlovákia külügyminisztere, valamint Szijjártó Péter magyar külügyminiszter-helyettes.
Beszédükben mind a 25 éve lezajlott események súlyát és fontosságát méltatták, rávilágítva egyúttal a fiatalabb generáció hiteles tájékoztatásának szükségességéről. Ezért is érkezett diákokból álló delegáció Szlovákiából, Ausztriából, illetve soproni gimnazisták közreműködésével Magyarországról is akik szintén részt vettek az eseményen.
Az emlékkőnél tartott megemlékezés végén a három ország külügyi vezetői közös ún. Freedom-Charta nyilatkozatot írtak alá, amelyben kiállnak az egységes Európa, az európai értékek és a szabadságjogok mellett.

A Dudlesz erdőből különbusszal utazott a népes tömeg a Páneurópai Piknik helyszínére, ahova mi (a kivonult IkvaHír stáb) inkább stílszerűen a volt műszaki zár nyomvonalán bicikliztünk át

Útközben… Such határtalanság! Very boldogság!

Igaz ezáltal kicsit megkéstünk, de szerencsére LLZS már tartotta a frontot

A Páneurópai Piknik helyszínén először dr. Fodor Tamás polgármester köszöntötte az egybegyűlteket. Ezután az emlékek felelevenítése következett, ahol többek között Bella Árpád határőr alezredes beszélt az átélt eseményekről, aki azon a nevezetes 1989. augusztus 19.-ei napon szolgálatot teljesített Sopronpusztán.
Az esemény végül a külügyminiszterek közös koszorúzásával zárult az emlékül rekonstruált műszaki zárnál.

The post 25 év „Grenzenlosigkeit” – a vasfüggöny leomlását ünnepeltük appeared first on Ikvahír.