A GYSEV Cargo Zrt. többségi tulajdonosa immáron a Waberer’s International Nyrt., amelyben pedig Tiborcz István a többségi tulajdonos. A tranzakció részeként a Waberer’s további, mintegy 2 milliárd forintos tőkeemelést vállalt a vasúti logisztikai infrastruktúra fejlesztése érdekében, melynek eredményeként a részesedése 70%-ra nő a GYSEV Cargo-ban. A GYSEV Zrt. ugyanakkor a tőkeemelést követően 30%-os részesedéssel kisebbségi tulajdonos marad. A Waberer’s így Magyarország második legnagyobb vasúti fuvarozó cége lesz, ráadásul Magyarország mellett a Raaberbahn Cargo GmbH.-n keresztül immáron Ausztriában, és ettől függetlenül egy korábbi tranzakciónak köszönhetően Romániában is elláthat vasúti fuvarozási szolgáltatásokat.

Közben a GYSEV Zrt.-ben a Strabag kivásárlása után a magyar államnak már kétharmadot meghaladó tulajdonrésze is lett, Lázár János legutóbbi bejelentése szerint pedig tőkeemelésnek köszönhetően már négyötödös többséget is szereztek, így „szorítják ki” az osztrák államot, a GYSEV pedig magyar vasútvállalat lesz. Ez egyébként valamilyen szinten összecseng az új osztrák szélsőjobb-jobb kormány elképzeléseivel, a pletykák szerint ugyanis nem szeretnék előnyben részesíteni a közösségi közlekedést az autózással szemben. Reméljük, azért az osztrák állam nem válik meg a GYSEV-ben lévő megmaradt tulajdonrésztől. Mindenesetre a magyar kormány bizonyos tekintetben már átvette az irányítást a vasúti cégben, ugyanis a nemrég Lázár János által bejelentett tervek szerint a hamarosan érkező, KIFEJEZETTEN a Budapest-Sopron és Budapest-Szombathely közötti közlekedésre szánt GYSEV Stadler Flirt InterCity motorvonatok kisebb része Budapest és Belgrád között fog közlekedni. Emellett a GYSEV-nek nagyobb szerep jut majd Nyugat-Dunántúl, illetve Nyugat-Magyarország vasúti személyszállításának lebonyolításában. Lázár szerint a cél, hogy „a Dunától nyugatra a GYSEV legyen a szolgáltató”. Abból a szempontból ez jó is lehetne, hogy ahol eddig (Magyarországon) megjelent a GYSEV, ott a szolgáltatás színvonala is megnőtt. De ha tovább folytatódik a vasúttársaság „MÁVosítása”, a feladatköreik bővülése, az „osztrák minőség” elengedése, akkor kérdéses, hogy ez a továbbiakban is így lesz-e. A közlekedési miniszter szerint ugyanakkor „a burgenlandiak megnyugodhatnak, a szolgáltatási színvonal marad Ausztriában is, annak ellenére, hogy a GYSEV magyar vállalattá válik.” Hát ez bizony nagyon meggyőző volt (nem).

The post Privatizálták a GYSEV Cargo nagyobb részét, de van itt más is appeared first on Ikvahír.

Sopron állomás különleges, hiszen egyaránt belföldi magyar, és belföldi osztrák állomás is egyben. Ennek köszönhető, hogy a „nemzetközi jegypénztárban” Ausztria irányába sima ÖBB jegyet kap az ember, pont olyat, amit bármilyen ausztriai állomás jegypénztárában. Az, hogy nincs az állomáson se magyar, se osztrák jegyautomata, sajnos időnként belassítja a jegyvásárlás menetét, illetve bizonyos kedvezményektől is elesik ezáltal az ember. Például MÁV(-START) automatából várásolva 5% kedvezményt kaphatnánk a jegyárból, ÖBB automatából vásárolva pedig Vorteilscarddal 50%-os jegyárkedvezményt kapnánk, míg ugyan ez pénztárnál csak 45%.

Megkérdeztük a GYSEV sajtóosztályát, szándékoznak-e magyar és/vagy osztrák jegyautomatát telepíteni a soproni állomásra, esetleg terveznek-e saját automatát szabványosítani, mely osztrák és magyar jegyet is egyaránt ki tudna adni (a sopronból induló vasútvonalak 5 irányából ugyanis 3 Ausztria felé vezet).

„Az elmúlt években természetesen a GYSEV Zrt. is vizsgálta annak lehetőségét, hogy érdemes –e jegykiadó automatákat telepíteni Sopron állomásra. A vasúttársaság szakemberei a gazdaságosság és a személyszállítás szempontjai alapján különböző modelleket képeztek le, és számításokat végeztek. Ezek alapján, valamint figyelembe véve azt, hogy az utóbbi időszakban mind Magyarországon, mind pedig Ausztriában az online jegyértékesítés került előtérbe, a GYSEV Zrt. nem tervez jegykiadó automatákat telepíteni Sopron állomásra. Szakembereink dolgoznak azon, hogy az online jegyértékesítés, valamint az így megváltott menetjegyek kezelése minél gördülékenyebben történjen.
Tapasztalatunk szerint Sopron állomáson a jelenleg működő nemzetközi jegypénztár képes kiszolgálni a napi forgalom során felmerülő igényeket. Amennyiben vasúttársaságunk azt tapasztalja, hogy jelentősen megnő az igény a nemzetközi menetjegyek, ill. bérletek vásárlása iránt, azonnal megvizsgáljuk a nemzetközi jegypénztár kapacitásbővítésének lehetőségét.” -GYSEV sajtó

Jegykiadó automaták telepítése tehát nem várható, viszont a GYSEV preferálja az online jegyvásárlást, mely egyébként bizonyos esetekben kényelmesebb is, sorbanállásra sincs szükség.

Közben egyébként az ausztriai automaták szoftverét fejlesztették, már különböző közlekedési eszközök, pl vonat, busz, helyi tömegközlekedésre alkalmas jegyeket is ki tudnak adni, elővételes jegyeket is ki tudnak nyomtatni, valamint a felhasználói felületet is újraszabták, most már sokkal felhasználóbarátabb, és könnyebben kezelhető a GUI. Az újításnak viszont áldozatául estek a nemzetiségi nyelvek, így az eddig magyarul is elérhető felület helyett már csak német, angol és olasz nyelvet lehet választani.

Önnek mi a véleménye/neked mi a véleményed? Írj hozzászólást a cikk facebookos posztja alá, vagy ide a disqus kommentboxba!

The post Online jegyek előnyben: nem lesz a soproni vasútállomáson jegyautomata appeared first on Ikvahír.

Az biztos, hogy a vasútvonal megépítésére létrehozott Oedenburg–Wiener Neustädter Eisenbahn Gesellschaft, azaz Sopron–Bécsújhelyi Vasúttársaság 1845 márciusában tartotta meg alakuló közgyűlését. A Sopronban rendezett ülésen a társaság elnökévé Széchenyi Istvánt választották.

Nagymarton (Mattersburg) és Sopron között 1845 tavaszán, a Nagymarton – Savanyúkút (Sauerbrunn) közti szakaszon pedig 1845 júliusában kezdődött meg az építési munka. A korabeli források szerint több ezren kaptak munkalehetőséget a vasútvonal építésekor. 1846 végére három műtárgy kivételével csaknem az egész alépítmény elkészült.

A vonal vasútépítési szempontból legjelentősebb, máig is látványos műtárgya a nagymartoni 20 nyílású viadukt. Az impozáns létesítmény 250 m hosszú, 8,85 m széles és 18 méter magas. Szerkezeti anyaga tégla, és terméskő, két éve pedig mi is beszámoltunk róla, hogy teljes egészében felújították.

A vasútvonal átadását anno azért kellett augusztusra halasztani, mert a viadukt előtt kialakított rézsű egy nagyobb eső után leszakadt, és a már elkészült pályatestet is maga alá temette. A soproniak 1847. augusztus 2-án láthattak először mozdonyt az új vasúti pályán. Az első próbamenetkor egy Weilburg mozdony három kocsival közlekedett.

A 31,8 kilométer hosszúságú vasútvonalon 1847. augusztus 20-án indult meg a vonatközlekedés.

A vasútvonal kiépítéséhez szükséges földterületeket többnyire megváltották. Sopron városa 22 hold földet bocsátott a vasúttársaság rendelkezésére. Ezzel a hozzájárulással a város hathatósan támogatta a vasút ügyét, amiből világosan kitűnik, hogy a város lakosai és vezetősége tudatában voltak azoknak a jelentős gazdasági előnyöknek, amelyeket az új közlekedési eszköztől várni lehetett.

A vasútvonal jelenlegi magyar szakaszát egyébként a 2000-es évek elején újították fel legutóbb Sopron és Ágfalva/Lépesfalva-Somfalva országhatár között, Lépesfalva-Somfalvától Bécsújhely felé pedig 2-3 évvel ezelőtt, amiről mi is beszámoltunk. Hátra van még a vasútvonal villamosítása, és esetleges kétvágányúsítása is. A vonal egyébként egy mintapéldája a vasúti határmenetnek, Magyarország kevés országhatáránál történik meg, hogy óránként akár több vonat is indul/érkezik a szomszédos országból.

A 170 éves jubileum alkalmából rendezett ünnepségen Dr. Fodor Tamás, Sopron Megyei Jogú Város polgármestere, Kövesdi Szilárd, a GYSEV Zrt. vezérigazgatója, valamint Horváth Vilmos, a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondott köszöntőt a soproni vasútállomáson.

(GYSEV sajtóközleménye alapján, kiegészítve némi egyéb infóval)

The post 170 éves Magyarország második vasútvonala appeared first on Ikvahír.

(forrás: Cyberpress, Bezirksblatt, Kisalföld, ORF)

The post 44. heti hírek röviden appeared first on Ikvahír.