Ausztriában három helyen, köztük a közép-burgenlandi Veperden (Weppersdorf) nemrég egy érdekes kísérlet kezdődött. A település külterületén, a B62-es főúttal párhuzamos szervizút, és a település határa között haladó mellékúton megváltoztatták a forgalmi rendet. Az eddigi normál sávok helyett az út két oldalán 1,8 méter széles nyitott kerékpársávok lettek felfestve, elején piros szőnyeggel, a középső felezővonal pedig megszűnt. A sebességhatárt ezen a 1,1 kilométer hosszú szakaszon 60km/órára korlátozták, lakott területen belül pedig 30 km/h a megengedett.

Egyszerű a helyzet, bár itt „többcélú sávoknak” nevezik, a nyitott kerékpársávokra rá lehet hajtani gépjárművel, de nem lehet tartósan ott közlekedni. Normál esetben gépjárművel nagyjából az út közepén kell közlekedni, ha másik gépjármű szembejön, akkor le lehet húzódni a nyitott kerékpársávra. Akkor pedig a másik oldali kerékpársávra kell, ha egy velünk párhuzamosan haladó kerékpáros halad az úton. Ha pedig pont jön szembe valaki gépjárművel, akkor a kerékpáros mögé kell húzódni, megvárni, míg elhalad a szembejövő forgalom, aztán nagy ívben kikerülni.

Egyszerű, nem?

Magyarországon és Ausztriában is bevett szokás a nyitott kerékpársáv használata, de általában belterületen. Ilyen van például Lakfalván (Lackendorf), Petőházán, Peresztegen, vagy például Fertőrákoson is, igaz, itt már nem sok minden maradt meg belőle, lekopott.

A kísérlet 2025 szeptemberétől 2026 augusztusáig zajlik, de mi a célja? Hát az, hogy kiderüljön, ezzel a jelöléses-felfestéses megoldással mennyire lehet növelni a közlekedésbiztonságot, és hogy ez a megoldás alkalmazható-e olyan vidéki utakra, olyan környezetre, ahol nem lehetséges külön kerékpárutat létesíteni. Az első tapasztalatok alapján ugyanakkor elmondható, hogy sok autós egyszerűen nem veszi figyelembe a felfestéseket, és továbbra is az út jobb oldalán közlekedik. A tanulmányt véleményezni itt lehet.

Ami viszont számomra egészen megdöbbentő volt, az a gyűlölethullám, ami a kommentekben olvasható. Mind az ORF, mint a Der Standard, de még a Land Burgenland közösségi oldalán is arról írtak sokan, hogy szerintük ez felesleges pénzpazarlás, illetve hogy veszélyesebb, mintha ott sem lenne a kerékpársáv. Pedig azt sokan elfelejtik, hogy ezek az utak NEM AUTÓutak, többségükön kerékpározni, lovaskocsizni, SŐT, még gyalogolni is lehet. Az ilyen, és ehhez hasonló projektek pedig már valamelyest javítanak is a közlekedésbiztonságon. Persze arra is szükség van, hogy az autósok figyelembe vegyék a megváltozott közlekedési rendszabályokat. A veperdi útszakasz egyébként jelölt kerékpáros útvonal is, hiszen itt halad az R62 és a B45 kerékpárút is.

The post Emiatt az útszakasz miatt akadtak ki a kommentelők appeared first on Ikvahír.

The post 30-as zóna lett egész Felsőpulya appeared first on Ikvahír.

Különböztessük most meg a 20-as, 30-as, 40-es zónákat, és a lakó-pihenő övezeteket. Mindegyikből van a városban, és akkor még nem beszéltünk a zónákon kívüli, de simán korlátozott sebességű utcákról utcákról. 40-es zóna egyetlen van Sopronban, az maga Görbehalom.

30-as zónába tartozik többek között az egész Aranyhegy, a Tómalom városrész, a Jánostelep, a teljes Lehár Ferenc utcai lakópark, a Balfi- és a Bécsi külváros, a Virágvölgy, az Ágfalvi úti lakópark, és még egy rakás kisebb körzet.

Konkrét 20-as zóna csak az Autóbusz-állomás, de lakó-pihenőövezetből, ahol szintén 20-as maximum sebességgel lehet közlekedni, több is van, például a teljes Alsó- és Felső-lövérek, a Hegy utca, Virág utca, a Ravazd utcai lakótelep, a Bécsi út egy szakasza, a Trefort tér, és a teljesség igénye nélkül ide sorolhatjuk a Gidapatak utcai lakóparkot is.

Hogy mi a különbség 20-as zóna, és lakó-pihenőövezet között? Hát az, hogy a lakó-pihenő övezetbe csak a következő járművek hajthatnak be:

• kerékpár,
• az ott lakókat vagy az oda látogatókat szállító személygépkocsi, a személygépkocsi kivételével a legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, a betegszállító gépjármű, motorkerékpár, a motoros tricikli és ezekhez kapcsolt pótkocsi, segédmotoros kerékpár, állati erővel vont jármű és kézikocsi, a kommunális szemét szállítására szolgáló jármű, továbbá az oda áruszállítást végző legfeljebb 3500 kg megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi,
• az ott lakók és oda költözők költöztetését végző tehergépkocsi,
•  az oda látogatókat szállító autóbusz,
• az oda építő- és tüzelőanyagot szállító tehergépkocsi és hozzákapcsolt pótkocsi,
• az út és közmű építésére vagy fenntartására, köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi feladat, illetőleg postai gyűjtő- és kézbesítő szolgálat ellátására szolgáló jármű, ha ez feladata ellátása érdekében elkerülhetetlen,
• a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője.
• A lakó-pihenő övezetben járművel legfeljebb 20 km/óra sebességgel szabad közlekedni.
• A lakó-pihenő övezetben a vezetőnek fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok (különösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára. Ha az úton járda nincs, a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, a járművek forgalmát azonban szükségtelenül nem akadályozhatják, járművel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad.

A magyar KRESZ (és egyébként az osztrák is) olyan, hogy egy bizonyos célt, mégpedig azt, hogy az ember lassan közlekedjen járművel, csak sebességkorlátozással tudják szabályozni. Az USA-ban például van olyan közlekedési tábla, melynek magyar megfelelője annyi lenne, hogy „LASSAN” vagy „LASSÍTS”, de nem kell egy konkrét sebességre levinni a tempót, Magyarországon is lenne értelme ennek, amíg viszont a konkrét sebességhatárok, korlátozott sebességű zónák uralkodnak, bizony kénytelenek vagyunk BETARTANI AZOKAT! És könyörgöm, ne az legyen a „rossz autós”, meg „akadályozó tényező”, aki a 30-as zónában nem megy többel 30 kilométer per órás sebességnél, hiszen ő közlekedik (megközelítőleg) szabályosan, nem pedig az, aki 60-nal száguld mondjuk a Lehár Ferenc utcában, vagy a Halász utcában…

Ha a fenti térképről kimaradt valami, hozzászólásban írjátok meg, és felszerkesztjük!

The post Sopron, a 30-as zónák városa appeared first on Ikvahír.

The post Ne pörköljünk, 30-as lett a Híd utca egy szakasza appeared first on Ikvahír.

The post Útfelbontás Szentmargitbányánál appeared first on Ikvahír.

Mivel mi az IkvaHír-nél szeretjük a szemléletesebb előadásmódokat ezért rövid googlézés után, a megfelelő szakirodalomban utána olvasva kibővítenénk ezt a rövidke választ.
Létezik a mérnöki gyakorlatban ugyanis egy un. megállási látótávolság amely egy mozgó jármű megállásához szükséges úthosszt mutatja meg. A megállási látótávolság két részre bontható. A cselekvési úthossz az akadály észlelése és a fékezés megkezdése között megtett úthossz, míg a műszaki fékút a fékezés megkezdése és a teljes megállás között megtett távolság.
Hosszasabb levezetés után ezt az alakot kapjuk a megállási látótávolságra:

,

ahol a v – sebesség [km/h], t – reakció idő [s], φ – tapadási tényező [N/N], e – emelkedő hajlásszöge [%]

A t – reakció időt átlagos 1 s-nak véve, illetve száraz útnak megfelelő 0,8-as tapadási tényezőt alapul véve, vízszintes úttesten haladó járműre az alábbi eredményeket kapjuk:

20 km/h-ás sebesség esetén a megállási úthossz: 7,55 méter
30 km/h-ás sebesség esetén a megállási úthossz: 12,79 méter
50 km/h-ás sebesség esetén a megállási úthossz már: 26,19 méter

Látva tehát a számításokat és figyelembe véve az adott útszakasz kanyargósságát már nem is olyan meglepőek a korlátozásokat, hisz egy úttestre kilépő óvatlan óvodás így még talán megúszhatja a balesetet. Persze megfontolandó lenne, egy időszakos sebességkorlátozás bevezetése is, hisz éjjel aligha fogunk óvodába igyekvő gyermekekkel találkozni.
Mindenek előtt közlekedjetek óvatosan, vigyázzunk egymásra!

Akik bővebben elmerülnének a számításokba azoknak a Kisgyörgy Lajos: Utak c. BME-s jegyzetét ajánljuk.
Nyitókép: Kisalföld printscreen

The post 20-as, 30-as tempó – kiegészítés appeared first on Ikvahír.

The post Végig 40 a Felsőbüki Nagy Pál utcán! appeared first on Ikvahír.

The post Gratulálok. appeared first on Ikvahír.

Az esetek többségében szeretem figyelemmel kísérni azokat a dolgokat, amikről írok, hiszen minden témának van utóélete, legalábbis többnyire. No persze mondhatjuk, tulajdonképpen ez is a dolgom, ha már billentyűt csépelek valami miatt, és van is benne igazság! Szóval, igyekszem, és ez most is így történik!

Nem olyan régen egy sikerről számolhattam be nektek, ha emlékeztek a tómalmi szakaszon található autóbuszvárókról írtam. Felfigyeltek a problémára az illetékesek és szépen felújították, átépítették ezeket a várókat, és így tényleg használhatóvá váltak az egyébként modern építmények. Az, hogy éppen milyen Uniós projektbe építették be a felújítást, ebben az esetben talán nem is lényeges, ami számít, hogy rendeződött a probléma!

Ez a cikk itt található:

http://www.ikvahir.eu/?p=4123

Most azonban ismét egy sikerről hoztam hírt! A jánostelepi útfejlesztésről, egy cikkben írtam, illetve annak a második lépcsőjéről!  No persze a magam módján, igazából nem a kritika volt a cél,  inkább csak felhívtam a figyelmet pár hiányosságra!

Ez a cikk itt található:

http://www.ikvahir.eu/?p=4394

Ahogy az akkori észrevételemben szerepel, illetve a fotókon is, a sebességkorlátozó táblát is hiányoltam, elsődlegesen a környéken lakók biztonsága érdekében.  Hölgyeim és Uraim! A tábla telepítésre került, örömmel hoztam nektek képet róla! Persze, persze tudom! Nem biztos, hogy ez a mi sikerünk, mint IkvaHír, mert elképzelhető, hogy eleve tervbe volt véve, de akkor is pozitívum, hogy publikációnk óta, ez is megoldódott! Köszönjük!

Apró öröm, de talán annál sokkal több! Életeket menthet!

Nincs tábla – van tábla !

L.L.ZS.

The post Egy tábla kihelyezése is lehet sikertörténet appeared first on Ikvahír.

 

The post (30) megerősítve appeared first on Ikvahír.

The post Oszloperdő appeared first on Ikvahír.