Az utóbbi hónapokban volt már szó nemlétező adóemelésről, arany WC-ről, senki által bevezetni nem tervezett sorkatonaságról, tehát csupa olyan dologról, amit már ezerszer megcáfoltak, vagy sosem volt igaz. Ja és a központi téma, a HÁBORÚ! Ami persze sajnos létezik, de nem itt. Ennek ellenére valakiknek van pénze ezt országszerte, így Sopronban is hirdetni, úgy, hogy valós anyagi haszon biztosan nincsen belőle. Politikai talán, de milyen áron? A társadalom megosztásával, félelemkeltéssel nem épp etikus a politikai haszonszerzés. BIZTOS, hogy ilyesmit Ausztriában például nem lehetne megtenni.

A lényeg tehát: ELÉG VOLT! EZEKNEK A PLAKÁTOKNAK NINCS HELYE A VÁROSBAN, NINCS HELYE KÖZTERÜLETEN!

Íme egy kis válogatás az ELMÚLT ÉV propagandaplakát-kínálatából:

Az egyik legfurább mondjuk egyértelműen az volt, amikor Magyar Pétert egy, országát védő háborús hőshöz, Volodimir Zelenszkij -hez hasonlították. Vajon miért?

The post Ezeknek a plakátoknak menniük kell appeared first on Ikvahír.

The post Mindenhol ezt látni… De mi itt a termék, vagy szolgáltatás? appeared first on Ikvahír.

Az idei önkormányzati választások eredményétől függően nagykorúságba léphet a Fidesz pártcsalád Sopronban, hiszen immáron 18 éve ők adják az önkormányzat többségét. A megvalósult számtalan fejlesztések ténye elvitathatatlan, olykor tényleg évtizedes álmok teljesültek a város és térség lakóinak legnagyobb örömére. Fontos azonban megvizsgálni azt is, hogy miképpen bánik az önkormányzat a jellemzően uniós vagy kormányzati -akár milliárdos- költségvetésből megvalósult fejlesztések utólagos üzemeltetése során? Azaz mi történik a díszes szalagátvágó ünnepségek után egy-egy útszakasszal, közparkkal, épülettel a dolgos, szürke hétköznapokban? A problémát tetézheti, hogy ugyan a tervezők viszonylag szabad kezet kaphatnak egy-egy ilyen nagy költségvetésű projektnél, azonban a megvalósult infrastruktúra üzemeltetése jellemzően az önkormányzat hatásköre lesz, amely éves költségvetése arányaiban jóval szerényebb egy-egy uniós vagy kormányzati programcsomag összköltségvetésénél.
Elég csak példaként a 2021-ben átadott új soproni uszodára gondolni, ahol hamar kiderült az energiaválság során, hogy a kifűtése egy ekkora létesítménynek túl nagy terhet jelenthet egy 60 ezres város lehetőségeihez képest. Szerencsére ezúttal segítségére sietett az állam az önkormányzatnak és egy kiegészítő beruházásként gondoskodtak további megújuló energiaforrások létesítéséről az uszodaépület tetején. Mindjárt gondolhatnánk, hogy nincs akkor itt semmi baj, hiszen az önkormányzat és a kormány kölcsönösen jó kapcsolata révén nem maradhat Sopron városa az út szélén. Azonban rögtön eszünkbe juthat szintén az energiaválság kapcsán, hogy nem volt az uszodához hasonló szerencsés helyzetben a közvilágítás, a közösségi közlekedés és a kulturális élet ügye. A lekapcsolt közvilágítási lámpák, a mai napig ritkított buszjáratok és a bezárt GYIK miatt elmaradó iskolabálok emlékképe sokáig emlékeztethetnek még minket, hogy mindent a „végtelennek tűnő” állami költségvetés se tud megoldani, igenis fontos átgondoltan, XXI. századi módon végrehajtani azokat a fejlesztéseket amik sokszor akár a következő száz esztendőre határozzák meg a városképet.
A fentiek szellemében válogattunk néhány kampányígéretet, megvalósult (vagy éppen meg nem valósult) fejlesztést a soproni önkormányzat által 2014-ben és 2019-ben kiadott hírleveleiből.

Közparkok megújítása

Rögtön egy olyan példával kezdenénk, ami azt bizonyítja, hogy nem csak az idő vas foga tud kifogni egy-egy fejlesztésen, hanem az már a megvalósítás pillanatában hibás koncepciók mentén kerülhet kialakításra. 2017 februárjában egy lakossági fórum keretében mutatta be még az előző polgármester, dr. Fodor Tamás az árpád utcai parkolóház és a Paprét látványterveit. Utóbbi kapcsán a jelenlévők szűk köre szinte egyöntetűen jelezte, hogy ugyan gyönyörű szépek a tervek, azonban a valóság egy fontos tényezőjével nem számolnak: a varjak évtizedes jelenlétével. A civilek már akkor tűpontosan megjósolták a várható jövőképet, amire a budapesti székhelyű tervezőirodában látszólag nem is gondoltak: madárürülékkel ellepett úttest és padok. A figyelmeztetésnek mindhiába, a park felújítása az eredeti tervek szerint valósult meg: szépen kialakított sétautakkal, rengeteg köztéri paddal. Csupán a megpihenő, korzózó emberek hiányoznak, a fenti okokból kifolyólag…
Természetesen nem azt mondjuk, hogy a térhez hozzá se szabadott volna nyúlni, még azon radikálisabb véleményeket se osztanánk, amely szerint a madarakat kéne különféle módszerekkel elűzni. Csupán a helyi adottságoknak megfelelően, helyi lakosok ötleteinek mentén kellett volna rendezni a teret. Tucatnyi köztéri pad kihelyezése helyett például olyan sétány kialakítására kellett volna koncentrálni, ami elkerüli a matuzsálem platánfák „veszélyzónáját”.

A meg nem valósult ígéretek közé sorolhatjuk a Széchenyi tér és a Kisvárkerület megújítását. Ezen terek látványterveivel a 2019-es önkormányzati hírlevélben találkozhatunk, azonban a megvalósítás eddig forráshiány miatt elmaradt.

Tömegközlekedés korszerűsítése

Először 2011-ben 370 millió forint, majd 2014-ben 372 millió forint összértékben fejlesztették Sopron helyi közösségi közlekedési rendszerét. A projekt első fejlesztési elemében alapvetően a helyi közlekedésre összepontosítva felszerelésre kerültek az összes akkori állományban lévő soproni helyi autóbuszra külső és belső audiovizuális utastájékoztató eszközök, különféle utasszámláló berendezések. 10-10 db autóbusz megállóhelyen jegyautomata és ún. „totemoszlopok”, azaz digitális utastájékoztató berendezések. 2014-ben ez a program került kibővítésre a Sopron környéki helyközi autóbuszokra, amely keretében a Lackner Kristóf utcai autóbusz állomáson új diszpécser központ is épült. Namost utóbbi épület talán még a legbiztosabb pont a projekt utóélete kapcsán, a többi, az akkori sajtótájékoztatókon „hightechnek” beállított, valójában már 2011-ben is eléggé elavultnak számító digitális eszközök működésük a mai napig elég bizonytalan, illetve részben már egyáltalán nem is léteznek. Például leszerelésre került a sorozatos meghibásodások okán az összes jegyautomata, annak ellenére, hogy nagy népszerűségnek örvendtek az utasok körében. A buszokon lévő fedélzeti utastájékoztató berendezések is elég felemás megjelentést mutatnak: vannak olyan újabb buszok, amikre nem is került felszerelésre ez a berendezés, van amelyiken részben, rengeteg hibával üzemel jelenleg.

Az egyik legpraktikusabb projekt elem pedig már évek óta nem is működik. Kevesen tudják, hogy a 2011-es fejlesztés kapcsán öt darab rendőrlámpás csomópontba is ún. zöldkérő rendszer került telepítésre, ami GPS technológia segítségével az autóbuszoknak automatikusan elsőbbséget adott lámpaprogramban, ezzel előnyben részesítve a közösségi közlekedést használókat és csökkentve a jellemzően csúcsidei torlódások miatt kialakuló késéseket.
A 2014-es „Közös eredményeink” c. kiadványban még büszkén számolt be a Városháza erről a fejlesztésről, de azóta már kevés szó esik erről az amúgy drága, de hasznos projekt széthullásáról. Jellemző a projektre, hogy tökéletesen sose üzemelt, még az átadás pillanatában sem, de az idő múlásával egyre kevésbé van gazdája és szép lassan minden elemét visszafejlesztették.

Útépítési programok

Összességében rengeteg felújított útszakaszt említ meg a két önkormányzati kiadvány, szép, az átadás pillanatában készült képekkel illusztrálva. Ma már sajnos nem a szebbik oldalát mutatja Csengery utca, ami egészen biztos, hogy nem csak az ott keresztül haladó nagy forgalom miatt ment idő előtt újra tönkre: a felújítás óta már számos alkalommal kellett megvágni az aszfaltot, hogy különféle föld alatti közműveket cseréljenek. Kérdés, hogy ezt nem lehetett volna átgondoltabban, összehangoltabban megoldani? Ilyen és ehhez hasonló példákat pedig valószínűleg városszerte tudnak még Olvasóink felsorolni.

Épületfelújítások

Érdekes és egyben ironikus pályaívet írhat le a Russ-villa felújítása. A 2019-es önkormányzati hírlevélben egy látványtervvel találkozhatunk még (mellette a Lenck-villa látványtervével, ami azóta megvalósult). Azóta, szintén az energiaválság kapcsán felmerült az épület értékesítése az önkormányzat részéről.
Felújításra szoruló nagy múltú épületekből és rendezetlen területekből amúgy sincs hiány a városban, elég csak a Szent Imre kollégiumra, a Lokomotív szállóra vagy éppen a volt Hotel Marónira gondolni (csak, hogy állami tulajdonú példákat említsünk).

Új inkubátorház

Érdemes összevetni egy-egy fejlesztés korábbi látványtervét a ténylegesen megvalósult fejlesztésekkel is: bizonyos esetekben nagy eltéréseket figyelhet meg a szemfüles választópolgár. Jó példa erre a 2019-es önkormányzati hírlevélben Innovációs és Technológiai Centrumként emlegetett fejlesztés, ami a város keleti határában 2023-ban valóban átadásra került. Az könnyedén megállapítható, hogy a látványterv és a véglegesen kialakított épület köszönő viszonyban sincs egymással.

Fertő tavi vízitelep fejlesztése

Ikonikusabb meg nem valósult fejlesztést talán országos szinten se lehetne találni, mint amilyen a Fertő tavi vízitelep példája. A teljes „fejlődési ívet” és a politikai adok-kapok vitákat jelen írásban -terjedelmi okokból- lehetetlenség is lenne átfogóan összefoglalni, ezért csupán egy rövid visszatekintést adnánk. A Fertő-tavi vízitelepet a 2017-es nyári szezonban lehetett utoljára megközelíteni, azt követően indult meg nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás, amely hazánk legnagyobb turisztikai célú fejlesztéseként volt beharangozva. A területen konkrétan eldózerolásra került minden, beleértve a jelképé vált nádfedeles cölöpházakat is. Mindez a nagy nyilvánosságtól elzárva, a nádas magányában történt. A soproniaknak első ízben 2023 januárjában volt ismételten lehetőségük lemenni a fejlesztési terület „kapujához” miután a fejlesztést koordináló minisztérium a beruházás felfüggesztéséről döntött. Az ok, kimondatlanul is a további forráshiány.

Jelen cikkünk szempontjából a Fertő-part azért is érdekes lehet, hiszen amíg a 2014-es és 2019-es önkormányzati hírlevelek büszkén prezentálják a fejlesztések grandiózus látványterveit, addig az idei kiadványban már említés szintjén se találkozunk a Fertő-part ügyével. Mindez általánosságban is igaz a jelenlegi önkormányzat kampány-tematizálásában: a tavaly nyári Farkas – Lázár fertőrákosi közös sajtótájékoztató óta érdemi kommunikáció nem történt a kormánypárt és önkormányzat részéről. Mindez valószínűleg nem véletlen, fényt az alagút végén ez ügyben valószínűleg jelenlegi honatyáink se látják még. Így hát ami biztos: egyhamar még nem fogunk a vízparton sétálni, majd egy lángost majszolni az egyik tóparti büfében. Habár igencsak lerobbant állapotban leledzett a bezárást megelőzően a Fertő egyetlen magyar oldali vizitelepe, azonban a fenti tevékenységekre (nem említve a vízisportokat) még éppen alkalmas volt és sok soproninak biztosított kikapcsolódási lehetőséget.

Természetesen a fenti példák csak egy szűk kivonat. További észrevételeiket várjuk a kommentszekcióban.

The post Mit ígértek nekünk tíz éve? – választási kampány mustra appeared first on Ikvahír.

The post Nem lesz új helyi rádió Sopronban appeared first on Ikvahír.

Az egyik lehetőség erre az, hogy Sopronban nem éri meg hirdetni. Ez azonban elég valószínűtlennek tűnik, hiszen ha tényleg legalább másfélszeresére nőtt a város lakossága, akkor bizony ők fogyasztanak is, meg persze látják is a reklámokat.

A másik lehetőség, hogy nincs, aki hirdessen. Ez benne van a pakliban, akármennyire is „dübörög a gazdaság”, nem mindenki teheti meg, hogy óriásplakáton, citylighton hirdessen. Hogy a például Budapesten reklámozó országos jelentőségű cégek itt miért nem hirdetnek, az kérdéses.

Harmadik verzióként pedig azt lehetne felvetni, hogy az üresen álló plakáthelyek le vannak foglalva. És az utóbbi időben ki az, aki a legtöbbet költi hirdetésre? Hát nem más, mint Magyarország Kormánya.

A mai Kisalföldben pedig egy egész oldalas új, Soros/Juncker ellenségképző reklámot találhatunk, ezzel pedig lehet, hogy meg lett fejtve, miért van annyi üres reklámhely a városban. Talán már nem sokáig lesznek üresek…

The post Erre vártak az üres reklámhelyek appeared first on Ikvahír.

The post Andy Vajna megyei napilapja appeared first on Ikvahír.

A cég már előzetes szakhatósági hozzájárulást is kért a Médiatanácstól, hogy a tranzakció megvalósulhasson. A felvásárlással Magyarország 19 megyéjéből újabb kettőben lesz kormánypárti tulajdonú a megyei napilap, ugyanakkor most nem Mészáros Lőrinc és a Mediaworks a vevő.

Az ügy azért is lényeges, mert a Győr-Moson-Sopron megyei Kisalföld az a megyei napilap, mely összességében a legtöbb példányban kel el naponta. Ezzel ennek piaci alapú működése is veszélybe kerülhet, bár kormányhirdetések már eddig is jelentek meg az újságban.

The post Vajnáé lehet a Lapcom – viszlát, Kisalföld appeared first on Ikvahír.

  Egy azonban szerintem biztos: ez a gyűlöletkampány, a szokásos heti sárdobálás, az egymásra mutogatás és a lejáratás sem a magyarországi, sem a soproni magyar társadalomnak nem nyújt semmi pluszt, sőt, inkább elszigetel egymástól embereket, tönkretesz emberi kapcsolatokat.

The post Ennyit a politikáról appeared first on Ikvahír.

Természetesen a kiegészítés azóta lekerült, ÁLLÍTÓLAG az alpolgármester személyes jelenléte mellett. De a plakátot nem cserélték újra, nem mosták le, nem szedték le a halálba, hanem: LEFESTETTÉK! Nyilván a mellette levő, hónapok óta szakadt, undorító, rozsdás reklámplakáthely senkit nem zavart…

Ahogy a másik, az Anger-réti sporttelep kerítésére rögzített reklámtáblán találhatót is…

Azt azért tegyük hozzá, a reklámplakát módosítása rongálásnak minősül. De vajon a reklámplakátra való festés?

The post Plakát-vélemény-politika háború Sopronban appeared first on Ikvahír.