The post Jaj ne, már megint itt a tavaszi fagy appeared first on Ikvahír.

Emlékszem még, amikor a DTVNews.hu rendszeresen leközölte, hogy havonta mennyivel változott a szolgáltatók előfizetőinek száma. Az utolsó időben már többnyire csökkenés volt tapasztalható, köszönhetően a sorban megjelenő streaming szolgáltatóknak. Arra viszont szerintem én sem gondoltam, hogy eljutunk oda, hogy egyetlen, állami hátszéllel működő szolgáltató marad csak: a One. És ők viszik az egyetlen megmaradt műholdas (DVB-S2) és a földi antennás (DVB-T2) szolgáltatást is.

2025. február 1-jétől szűnt meg a Telekom műholdas TV, a felhasználói bázisának nagy részét átterelték optikára, vagy mobilnetre és TVGO-ra. 2025 december 1-től pedig végleg megszűnik a Direct One is, annak felhasználói bázisát pedig a One kapja meg. Előbbi egyébként szinte mindenhol elérhető kábelen, optikán, utóbbi pedig egy online streamelő platformon lesz a továbbiakban elérhető, Canal+ néven.

Na de mit tehet az, akinek fent van a parabolája, de a szolgáltatója megszűnt?

Egyrészt átmenet ténylegesen a One-hoz, az egyetlen megmaradt műholdas szolgáltatóhoz. Lehet, hogy ehhez nem is kell elforgatni az antennát. Másik megoldás, hogy egyszerűen kikötjük, leszereljük, és elvisszük az antennát a zöldudvarba, vagy elajándékozzuk, eladjuk aprópénzért.

Harmadik megoldás pedig, ami szerintem a legkézenfekvőbb: keresünk ingyenes csatornákat.

Nem annyira nehéz ez, hiszen a Nyugat-Dunántúlról is elérhető műholdak között számos olyan van, melyen rengeteg ingyenes, értékes (vagy épp értéktelen) tartalmat szolgáltató TV és rádiócsatorna érhető el. Kiemelendő talán az Astra a keleti 19,2°-on, valamint a Hot Bird a keleti 13°-on. Ezek ráadásul relatíve közel vannak egymáshoz, ezért egy speciális antennafejjel (monoblock LNB) egyszerre vehető mindkettő. Még egy műholdvevő set-top-boxra lesz szükség, hiszen a régi szolgáltatóst vagy visszakérték, vagy csak használhatatlan lett. De lehet ,hogy eleve van a TV-nkbe beépítve műholdvevő. Ja meg arra lesz szükség, hogy a parabola megfelelő irányba legyen állítva. Ha ez mind megvan, akkor elénk is tárul több száz német, angol, olasz, arab, egyéb nyelvű csatorna. Általános kereskedelmi és közszolgálati csatornáktól zenecsatornákon és filmcsatornákon át egészen a sport- és hírcsatornákig.

Miért jó ez? Mert ez a szolgáltatás tényleg teljesen ingyen van, semmi előfizetési díj, semmi rejtett költségek. Ráadásul internettől független, így legfeljebb egy durva zuhé akadályozhatja meg, hogy nézzük mondjuk az olasz zenetévéket. Plusz számtalan csatornán van eredeti hangsáv is, így a tartalom megértésével sem lesz problémánk. Igaz, abból indulok ki, hogy mindenki tud térségünkben németül vagy angolul.

Az ingyenesen elérhető földi antennás szolgáltatással, azaz a mindig TV-vel pedig 10+1 magyar csatornát, illetve legalább 3 osztrák és/vagy legalább 5 szlovák csatornát is nézhetünk Sopronban és környékén.

The post Elfogytak a műholdas TV szolgáltatók Magyarországon, de van alternatíva INGYEN appeared first on Ikvahír.

A GYSEV Cargo Zrt. többségi tulajdonosa immáron a Waberer’s International Nyrt., amelyben pedig Tiborcz István a többségi tulajdonos. A tranzakció részeként a Waberer’s további, mintegy 2 milliárd forintos tőkeemelést vállalt a vasúti logisztikai infrastruktúra fejlesztése érdekében, melynek eredményeként a részesedése 70%-ra nő a GYSEV Cargo-ban. A GYSEV Zrt. ugyanakkor a tőkeemelést követően 30%-os részesedéssel kisebbségi tulajdonos marad. A Waberer’s így Magyarország második legnagyobb vasúti fuvarozó cége lesz, ráadásul Magyarország mellett a Raaberbahn Cargo GmbH.-n keresztül immáron Ausztriában, és ettől függetlenül egy korábbi tranzakciónak köszönhetően Romániában is elláthat vasúti fuvarozási szolgáltatásokat.

Közben a GYSEV Zrt.-ben a Strabag kivásárlása után a magyar államnak már kétharmadot meghaladó tulajdonrésze is lett, Lázár János legutóbbi bejelentése szerint pedig tőkeemelésnek köszönhetően már négyötödös többséget is szereztek, így „szorítják ki” az osztrák államot, a GYSEV pedig magyar vasútvállalat lesz. Ez egyébként valamilyen szinten összecseng az új osztrák szélsőjobb-jobb kormány elképzeléseivel, a pletykák szerint ugyanis nem szeretnék előnyben részesíteni a közösségi közlekedést az autózással szemben. Reméljük, azért az osztrák állam nem válik meg a GYSEV-ben lévő megmaradt tulajdonrésztől. Mindenesetre a magyar kormány bizonyos tekintetben már átvette az irányítást a vasúti cégben, ugyanis a nemrég Lázár János által bejelentett tervek szerint a hamarosan érkező, KIFEJEZETTEN a Budapest-Sopron és Budapest-Szombathely közötti közlekedésre szánt GYSEV Stadler Flirt InterCity motorvonatok kisebb része Budapest és Belgrád között fog közlekedni. Emellett a GYSEV-nek nagyobb szerep jut majd Nyugat-Dunántúl, illetve Nyugat-Magyarország vasúti személyszállításának lebonyolításában. Lázár szerint a cél, hogy „a Dunától nyugatra a GYSEV legyen a szolgáltató”. Abból a szempontból ez jó is lehetne, hogy ahol eddig (Magyarországon) megjelent a GYSEV, ott a szolgáltatás színvonala is megnőtt. De ha tovább folytatódik a vasúttársaság „MÁVosítása”, a feladatköreik bővülése, az „osztrák minőség” elengedése, akkor kérdéses, hogy ez a továbbiakban is így lesz-e. A közlekedési miniszter szerint ugyanakkor „a burgenlandiak megnyugodhatnak, a szolgáltatási színvonal marad Ausztriában is, annak ellenére, hogy a GYSEV magyar vállalattá válik.” Hát ez bizony nagyon meggyőző volt (nem).

The post Privatizálták a GYSEV Cargo nagyobb részét, de van itt más is appeared first on Ikvahír.

De felmerül a kérdés: miért ilyen egyszerűen megkülönböztethető a magyar és az osztrák rész, hogyha két, egymástól csak pár kilométerre lévő településről van szó? A tájegység és a domborzat is szinte teljesen ugyanolyan. Mi az, amiben egyértelműen nagy különbség van a képen látottak között? Egyáltalán melyik két településről lehet szó? Várjuk kommentben a véleményeket!

The post Mi a különbség a képpárok között? appeared first on Ikvahír.

Győr-Moson-Sopron megye területén a Soproni-hegységben, Fertő-tónál és a Hanságban, valamint a Szigetközben várják a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakvezetői és túravezetők a vendégeket.

A rendezvény részletes programja http://www.burgenland.info/hu/aktivitasok/termeszet/termeszeti-elmenynapok.html oldalon tekinthető meg.

Ízelítő a térségi programokból. Az egyes programok iránt a linken megadott kapcsolattartónál lehet érdeklődni.

Fertő-tó

Hajózással egybekötött kerékpártúra a virágzó rétek, a madárvilágban gazdag szikes tavak és a szőlődűnék között borkóstolóval

http://www.burgenland.info/hu/naturerlebnis/14034/hajozassal-egybekoetoett-kerekpartra-a-viragzo-retek-a-madarvilagban-gazdag-szikes-tavak-es-a-szldnek-koezoett-borkostoloval.html

Kezdő Madarászok Napja

http://www.burgenland.info/hu/naturerlebnis/14038/kezd-madaraszok-napja.html

Vasfüggöny kerékpártúra a Fertő-tóhoz borkóstolással

http://www.burgenland.info/hu/naturerlebnis/14032/vasfueggoeny-kerekpartra-sopronbol-a-fert-tohoz-borkostolassal.html

Túzokdürgésre indulunk

http://www.burgenland.info/hu/naturerlebnis/14040/tzokduergesre-indulunk.html

Soproni-hegység

Gyalogtúra hegyen völgyön át a Soproni-hegységben

http://www.burgenland.info/hu/naturerlebnis/14033/gyalogtra-hegyen-voelgyoen-at-a-soproni-hegysegben.html

Szigetköz

Kezdő Madarászok Napja 2

http://www.burgenland.info/hu/naturerlebnis/14039/kezd-madaraszok-napja-2.html

Kenutúra a vadregényes Szigetköz ágrendszerében

http://www.burgenland.info/hu/naturerlebnis/14917/kenutra-a-vadregenyes-szigetkoezi-arterben.html

The post Határtalan hétvégi programok: Pannon Természeti Élménynapok appeared first on Ikvahír.

A CrossBorder Rail projekt 12,7 millió eurós beruházásból valósul meg. Ennek köszönhetően rövidülnek majd a menetidők, javul a közlekedés biztonsága és szépülnek a megállóhelyek a Nezsider (Neusiedl am See), Pomogy (Pamhagen) és Fertőszentmiklós közötti, határon átnyúló vasútvonalon. Hat új közúti kapcsolat is épül az osztrák-magyar határ mentén.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a Nezsider és Fertőszentmiklós közötti vasúti útvonalon hamarosan konkrét munkálatokról is beszámolhatnak, valamint előkészítési fázisban van a Felsőőr (Oberwart) és Szombathely, valamint a Gyanafalva (Jennersdorf) és Szentgotthárd közötti vasúti kapcsolat. Két, legkésőbb 2022-ig megvalósuló autópálya összeköttetésen is dolgoznak, egyrészt a Sopron felől Ausztriába tartó autópálya szakaszon, másrészt a leendő M8-as autópálya Rábafüzesi határcsatlakozásának kiépítésén.

„Közvetlenül a határ menti falvakban élők számára pedig talán a legfontosabb, hogy hamarosan megkezdődhet hat kisléptékű közúti kapcsolat kivitelezése” – emelte ki.

A fejlesztési projekt ismertető anyagából kiderül, hogy a Szentpéterfa és Nagysároslak (Moschendorf), Kőszeg és Rőtfalva (Rattersdorf), Zsíra és Locsmánd (Lutzmannsburg), Fertőrákos, Sopronpuszta és Szentmargitbánya (Sankt Margarethen), Várbalog, Albertkázmérpuszta és Féltorony (Halbturn), valamint Rajka és Németjárfalu (Deutsch Jahrndorf) települések közötti utak felújításával segítik a határ menti települések jobb összekapcsolását.

Magyar Levente a fejlesztés bemutatását követően a burgenlandi-magyar együttműködés gördülékenységéről és magas színvonaláról beszélt, egyúttal kiemelte, hogy Hans Niessl, Burgenland tartományfőnöke soha nem hagyta, hogy a kétoldalú kapcsolatokban felmerülő nehézségek rányomják bélyegüket a közös munkára. Az államtitkár az MTI-nek adott interjújában kiemelte: a korábbi vitákat el tudták választani az együttműködés egyéb területeiről, így a közlekedésfejlesztésben töretlenül folyt a közös munka.

Hans Niessl Európában egyedülállóan sikeres régiós kezdeményezésnek nevezte az együttműködést, egyúttal megköszönte a magyar kormány támogatását. A tartományi vezető tájékoztatása szerint megvalósíthatósági tanulmány készül a Szentgotthárd és a dél-burgenlandi Gyanafalva (Jennersdorf) közötti vasúti fejlesztésről, és a tervek szerint az év második felében a határon átnyúló projektet Brüsszelben is bemutatják majd.

A projekt a Neusiedler Seebahn (NSB) osztrák vasúttársasággal és a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.-vel (GYSEV Zrt.) közösen valósul meg. A GYSEV Zrt. vezérigazgatója, Kövesdi Szilárd a sajtótájékoztatón elmondta, a fejlesztéskor kerékpártolókat építenek, utastájékoztató rendszert és a peronok térvilágítását valósítják meg, növelik a vasúti átjárók biztonságát, valamint a vonatok menetsebességét, amelynek eredményeképpen a Fertőszentmiklós és Nezsider vasútvonalon tíz perccel csökken majd a menetidő.

The post Határon átnyúló infrastruktúrafejlesztés kezdődhet appeared first on Ikvahír.

Ausztria második legkedveltebb kerékpáros célpontja Burgenland. Ezt egy friss felmérés bizonyítja. Emellett persze rengeteg minden van az Őrvidéken, ami mágnesként vonzza a turizmust, termálfürdők, bor, Fertő tó, szép tájak, kulturális események, múzeum, szórakozás… És mi van a magyar oldalon? Ugyan ez, csak más néven. A Soproni járás négy burgenlandi járással is határos, a felsőpulyaival, a nagymartonival, a kismartonival, és a nezsiderivel is. Az Őrvidéket három részre szokás tagolni: Dél-Burgenland, Közép-Burgenland, Észak-Burgenland (Fertő régió). A Soproni járás ebből kettővel is határos. Földrajzilag pedig nem is határos, hanem egy egységet is képez. Gondoljunk csak arra, honnan ered az Ikva, mekkora a Soproni-hegység, honnan hová tart Fertőmelléki-dombság, milyen településeket fog közre a Fertő tó, vagy hol vannak a borvidékek…

Mégis, a közös turisztikai népszerűsítés, a közös „jó hír öregbítés” valahogy hiányzik (kivétel erősíti a szabályt). A Ferienmesse Wien -en például külön standon, de még csak nem is egy csarnokban képviseltette magát az Őrvidék és a Sopron Régió. Pedig gondoljunk bele, ha valaki kerékpáros turistaként a Fertő tó térségébe érkezik, az biztos, hogy átnéz Sopronba is, hiszen mégiscsak a térség legnagyobb városa. Ha pedig valaki Sopronba vagy Hegykőre jön, biztos, hogy meg szeretné tekinteni Kismartont, vagy a Fertő tó mindkét oldalát. Sopronkeresztúrról pedig már csak egy kőhajítás Balf, ahol gyógyfürdő van. Érdekes, nem? Két ország, két közigazgatási egység, két nyelv, egy térség.

De ha nem is a turizmusról beszélünk, beszélhetünk a helyi lakosok dolgairól is. Egy nagyszabású rétfalui (Wiesen) reggae fesztiválról miért nem lehet szinte semmilyen információhoz jutni a határ másik oldalán? Egy, a szabadbárándi (Großwarasdorf) KUGA interkulturális központban megszervezett Ír zenei estet miért nem ajánl senki a soproni médiumokban, programfüzetekben? Persze visszafelé is igaz, miért akad alig valaki, aki népszerűsítené a VOLT Fesztivált Közép-Burgenlandban, vagy a Fertő tó osztrák oldalán? Miért nem lehet a Soproni Borvidékről származó bort, vagy Soproni sört találni mondjuk egy BILLA regionális polcán? Miért nincs JUVINA ásványvíz a Parolában?

A problémák itt kezdődnek. Hiába a két nyelv, hiába a két ország, ez egy térség, egy környék. Ugyan olyan emberek élnek és dolgoznak a határ mindkét oldalán, gyakran ugyan olyan tevékenységet is végeznek, mégsem tudnak egymásról szinte semmit…

The post Együtt, közösen nem megy? appeared first on Ikvahír.

Eközben Őrvidék déli részén kerítésépítés kezdődött, ami egyházi tulajdonú területeken is keresztülhaladna. paysafecard السعودية Ägidius Zsifkovics kismartoni megyéspüspök pedig nem engedi, hogy az egyházi földekre menekültellenes kerítést húzzanak. A kerítésre állítólag azért van szükség, mert Körmenden befogadótábort létesítenek, ahonnan a menekültek várhatóan gyalog indulnak majd Ausztria felé. طريقه لعب الشطرنج Zsifkovics szerint a kerítés ellent mond az evangéliumnak, és a pápai üzenetnek, de az évtizedeken át a vasfüggöny árnyékában működő egyházmegye sem akar újabb szögesdrótot a határra.

(nyitókép: Borsó-hegyi megfigyelőtorony, IkvaHír archívum)

The post Burgenland ismét ideiglenes határellenőrzést vezet be appeared first on Ikvahír.

Miután szeptemberben ideiglenes határellenőrzést vezettek be Ausztriában a fennálló menekülthelyzet miatt, a zöldhatár átlépése is tiltásra került többek között Magyarország és Ausztria között is, ami főként a gyalogosokat, és a kerékpárosokat érinti.

A határátlépés kizárólag az osztrák fél által kijelölt és engedélyezett határátkelőhelyeken szabályos február közepéig. Magyarország és Ausztria között 60 ilyen pontot jelöltek ki.

Ezek után ha valakit tiltott határátlépésen kapnak, illetve személyazonosságát sem tudja igazolni (nincsen nála személyi igazolvány, vagy útlevél), akár 2180€ -s bírságot is kaphat. Azokról a kerékpárutakról, melyek egyszer az egyik, másszor a szomszédos ország területén haladnak (mint például a Páneurópai Piknik környékén) letérni nem szabad.

The post Zöldhatár: tilos az átlépés appeared first on Ikvahír.

A Statisztikák szerint Őrvidék útjain naponta 25 vadállat pusztul el. Összességében egy évben 9500 baleset jön létre, ezek 60 százalékának közvetlenül vagy közvetetten okozói az állatok. A közútkezelő kerítésekkel, úgynevezett „zöld hidakkal”, figyelmeztető táblákkal, illetve vadriasztó prizmákkal igyekszik csökkenteni ezt a számot. Két éve kezdtek új, kék színű prizmákat kihelyezni Burgenland közútjaira, ezek elvakítják az állatokat, amik így megriadnak, és kvázi figyelmeztetve vannak a közeledő járműre.

A cél a 80 százalékos hatékonyság, ennek érdekében a következő években összesen mintegy 5000 ilyen prizmát helyeznek ki. Arról, hogy a Nyugat-Dunántúlon is tesznek-e kísérletet hasonló jellegű védekezésre, egyelőre nincs információ.

(Burgenland.ORF.at nyomán)

The post Vadriasztó prizmák Őrvidék útjain appeared first on Ikvahír.

Ez viszont nem azt jelenti, hogy teljesen használhatatlanak lennének, ugyanis ahol közvetlen rálátás van mondjuk a Dalos-hegyre vagy a Heubergre, ott azok a csatornák simán jöhetnek egy ilyen szerkezettel. Ez persze nem garantált, de mivel konkrétan tapasztaltam olyat, hogy egy szobaantennával 16 kódolatlan digitális csatornát sikerült fogni (Aranyhegy) elképzelhető, hogy egy ilyen antennával ugyan ez kivitelezhető. Viszont azt ajánlom, ha digitális földi TV-t szeretnénk nézni, először próbáljuk meg szobaantennával, ha az megy, nyert ügy, ha nem, akkor egy(két) modern, direkt erre a célra kifejlesztett tetőantenna javasolt. Így elsősorban magyar és osztrák, de akár szlovák és cseh adások is befoghatók.

Egyébként akadnak itt azért -minden valószínűség szerint- használaton kívüli parabolaantennák is, melyek rontják a városképet, ráadásul újonnan egy ilyen tányér fej nélkül 10.000Ft+ tehát akár el is lehetne őket adni olcsón! De természetesen ezeket is lehetne hasznosítani úgy ahogy vannak, csak egy új fej kell rá, egy digitális beltéri egység, na meg persze irányba forgatás, és máris többezer csatornát lehet nézni ingyen!

The post Sopron az antennák városa appeared first on Ikvahír.