Ausztriában 1918 október 21-én Ideiglenes Nemzetgyűlés alakult, 1919 február 19-én pedig választásokat tartottak. Az 1918-ban elfogadott ideiglenes alkotmány szerint Német-Ausztria köztársaság, ami azonban majd csatlakozik a Német Köztársasághoz. A kormányban koalícióban kormányoztak a szociáldemokraták és a keresztényszocialisták. A Saint-Germani szerződés aláírásával Ausztria elvesztette területeinek nagy részét, ugyanakkor Karintia és Őrvidék pedig Ausztriáé lett. 1920-ben új választásokat tartottak, amikor is a keresztényszocialisták nyertek, és egészen 1938-ig kormányoztak. 1925-ben bevezették a schillinget, mint fizetőeszközt. A gazdasági nehézségek viharos politikai élettel párosultak, jobb- és baloldali paramilitáris csoportok alakultak, amelyek erőszakos összecsapásokig fajuló tüntetéseket rendeztek.

És itt jön a képbe Somfalva. 1927 január 30-án két helyi paramilitáris szervezet, a frontharcosok szövetsége és a Schutzbund között fegyveres összecsapások kezdődtek. Az egyik politikai tüntetés során olyan incidens történt, melyben két ember vesztette életét. A gyilkosok az akkori Tscharmann vendéglő ablakából lőttek ki. Ez volt a somfalvi vérfürdő. Az egyik áldozat a kelénpataki Matthias Csmarits, a másik pedig a somfalvi, mindössze 6 éves Josef Grössing volt. A három elkövetőt 1927 júliusában bíróság elé állították, itt viszont az a döntés született, hogy szabadon engedik őket. Ez hatalmas tüntetéseket váltott ki Ausztria fővárosában, Bécsben, melyben a rendőrség a tüntetők ellen lépett fel. A tüntetéseknek 94 halálos áldozata volt. Innentől számítjuk az első osztrák köztársaság meggyengülését, bár felbomlása több évvel később történt csak meg.

Somfalván és Kelénpatakon (Klingenbach) is áll egy síremlék a két meggyilkolt helyi lakos emlékére. Tegnap mindkét helyen megemlékezést tartottak, a lövöldözés 90. évfordulója alkalmából. Somfalván én is ott voltam. Az ottani megemlékezésen a helyi szocialista ifjúság tartott rövid műsort, majd beszédet mondott többek között Johann Lotter, Somfalva polgármestere, Christian Illedits, a burgenlandi tartományi parlament elnöke, Muna Duzdar államtitkár, valamint Wolfgang Brandstetter igazságügyminiszter. Beszédükben kitértek arra, hogy ahogy 90 évvel ezelőtt, így ma is sokan ártatlanul esnek politikai, vagy más események áldozatául, és a gyűlölet, a fasizmus, a nacionalizmus, és a rasszizmus manapság is nagy áldozatokat hoz. A környék együtt emlékezik arra, ami 90 évvel ezelőtt történt. Az ilyen megemlékezések emlékeztetnek mindenkit a történelemre, a borzalmakra, és a jövő generációjának is emléket nyújt a múltról.

TELJES KÉPGALÉRIA ITT! VOLLES BILDERGALERIE HIER!

Források:
Külügyi Szemle, ORF Burgenland, ORF magyarok, Wikipedia

The post Ausztria történelme Sopron mellett zajlott appeared first on Ikvahír.

A megemlékezés a Soproni Petőfi Színház társulatának előadásával kezdődött, majd Dr. Fodor Tamás, Sopron megyei jogú város polgármestere mondott beszédet. Ezt követően Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára mondta el október 23-ához kötődő gondolatait, ezt követően pedig jubileumi emlékérmeket adtak át azoknak, akik 1956-ban ezen a napon szerepet vállaltak az eseményekben.

A beszédeket, és az emlékérem-átadások után leleplezték az új ’56-os emlékművet, mely a Széchenyi téren került felállításra, és Borza Teréz alkotóművész tervei alapján készült. A szobor megkoszorúzásával zárult a soproni városi megemlékezés.

TELJES KÉPGALÉRIA ITT!

The post Az 1956-os forradalomra emlékeztek Sopronban appeared first on Ikvahír.

A megemlékezés Zsira és Locsmánd példaértékű együttműködésének segítségével jött létre, mely nem csak ez alkalommal történt már meg. A Zsira és Locsmánd (Lutzmannsburg) közti határszakasz fontos szerepet játszott az 1956 -ban menekülők életében, itt ugyanis több, mint 30.000 -en menekültek annak idején nyugatra. „Szinte minden családban van valaki, vagy van ismerőse, aki ekkor hagyta el az országot” -mondta el Zsira polgármestere.

Christian Rohrer, Locsmánd polgármestere elmondta, az ő generációja már csak a történelemkönyvekből, és elbeszélések alapján ismeri az ’56-os eseményeket, ezért is fontos egy ilyen megemlékezés, ahol még egykori résztvevők is szót kaphatnak. Kiemelte, a határ osztrák oldalán élők közül sokan példaértékűen segítették a bajból menekülő magyarokat, akik egy új élet, egy szebb jövő érdekében indultak nyugatnak, a szovjet megtorlás félelme elől. 60 évvel az események után lépésekkel közelebb vagyunk egy szabad Európához, és ehhez a határon átnyúló projektek hatványozottan hozzájárulnak.

Firlt Mátyás, országgyűlési képviselő beszédében kitért arra, 1956 viszonyítási pont a magyar nemzet, és egész Európa életében. Ekkor a magyarok a szabadság, a függetlenség érdekében lázadtak fel, hogy sorsuk felől ne idegen hatalmak döntsenek. Párhuzamot vont az 1456-os oszmán ostrom, és 1956-között, melyekben a keresztény Európa védelmezője a magyarság volt. „amikor Magyarország déli határait védi, akkor Ausztria, és Európa biztonságát is óvja. A keresztény Európa védelme azonban közös történelmi tennivalónk.” -mondta el a térség képviselője, utalva a jelenlegi menekülthelyzetre.

Norbert Darabos tartományi tanácsos történészként rengeteget foglalkoztot az 1. és a 2. világháborúval, és a köztes időszakkal, és egyértelműen látszik, hogy mindkét ország történései, fejlődésének iránya összefügg azzal, ami az 1. világháborúban történt. A második világháború után a politika szétválasztotta a két országot, ennek következtében tudta Ausztria 1955-ben kikiáltani függetlenségét, szuverenitását, amelyre Magyarországnak csak 1989-ben lett erre lehetősége. A 200.000 magyar menekült legfőbb útvonala Burgenlandon át vezetett, és a jelenlegi menekülthelyzetben is helyt kell állni a tartománynak, és Ausztriának is. „A kerítés nem megoldás az ilyen helyzetekre” -utalt a tanácsos Firtl Mátyás beszédére.

Az ünnepségen több egykori 56-os menekült is megszólalt, akik elmesélték történetüket, mit csináltak október 23-án, illetve az ezt követő napokban. A környék iskoláinak diákjai pedig magyar, és német nyelvű dalokat énekeltek, valamint további történelmi bemutató is volt. A képviselők megkoszorúzták a határ magyar, és a határ osztrák oldalán álló emlékműveket is.

TELJES KÉPGALÉRIA ITT!

The post Közösen emlékezett Zsira és Locsmánd október 23-ára appeared first on Ikvahír.

Szántó Róbert és Fennesz Rezső az 1919-es vörösterror soproni áldozatai.

Az akkor 21 éves Szántó Róbert főhadnagyot és Fennesz Rezsőt az 1919-es vörös terror utolsó áldozataiként, mindenféle tárgyalás és ítélet nélkül, önhatalmúan létrehozott rögtönítélő bíróság „megbízása” alapján végezték ki a Szent Mihály-temetőben.

Szántó Róbert egy tizenkét gyermekes hidegségi kántortanító második gyermekeként született. A kivégzést elrendelő Szamuely László (Tibor nyolc évvel fiatalabb öccse) és a mártírok egyaránt 21 évesek voltak. Az utóbbiak „bűne” az volt, hogy miután a Sopron környéki falvak lakói 1919. június 5-én Nagycenkről Sopronba indultak a Tanácsköztársaság megdöntésére, ők is segítették a hatezer lelket számláló vonulás irányítóját. A visszaemlékezések szerint Szamuely László tudott Kun Béla kivégzéseket megszüntető táviratáról, de így szólt: „Ezt a kettőt még elintézzük!”
Szántó Róbert – aki a marosvásárhelyi katonai alreáliskola után a kismartoni és a mödlingi műszaki akadémiát is elvégezte, s az első világháború harcterein több kitüntetésben is részesült – féltérdre ereszkedve és halott társát karjaiban tartva tiltakozott, hogy szemét bekössék kivégzése előtt. Sőt, kigombolta még a zubbonyát is és ő maga adott tűzparancsot.
A katolikus konvent díszsírhelyet adományozott azon a helyen, ahol a kivégzés történt, s a tragédia emlékére 1922-ben kétalakos szobrot állítottak a temetőben. Az emlékmű fő felirata: „Becsülettel a hazáért” volt.
Az emlékmű azonban tüske volt a ’45 utáni városvezetés szemében Hivatali utasításra 1948 októberében mintegy húsz embert vezényeltek ki, akik csákánnyal szétverték és kőtörmelékként teherautóval elszállították a kétalakos szobrot. A helyi kőfaragók becsületére legyen mondva, ők nem vállalták a szobor megsemmisítését. A rendszerváltás óta a sírhelyen újból emléktábla jelzi, mi is történt akkor a kommunista diktatúra idején.

forrás: sopron.hu

L.L.ZS.

The post Koszorúzás és csendes főhajtás a vörösterror soproni áldozatainak emlékére appeared first on Ikvahír.