De felmerül a kérdés: miért ilyen egyszerűen megkülönböztethető a magyar és az osztrák rész, hogyha két, egymástól csak pár kilométerre lévő településről van szó? A tájegység és a domborzat is szinte teljesen ugyanolyan. Mi az, amiben egyértelműen nagy különbség van a képen látottak között? Egyáltalán melyik két településről lehet szó? Várjuk kommentben a véleményeket!

The post Mi a különbség a képpárok között? appeared first on Ikvahír.

A klub ezért egy új stratégiát dolgozott ki, amely nélkülözi a kőolaj alapú közlekedési módszereket. Többek között Burgenlandban is nagyon nagy a motorizált közlekedés aránya, még az osztrák átlaghoz képest is. Ebből nem csak a magas széndioxid-kibocsájtás következik, hanem sok helyet is igényel: fejenként 529nm területet igényel a közlekedés az Őrvidéken, egyetlen más tartományban sem ilyen nagy ez az érték.

Kedvező hatású lenne, ha a településszerkezet mindenhol úgy fejlődne, hogy ne kelljen sokat autózni, a kiskereskedelmet illetve a szolgáltatásokat pedig meg kell erősíteni a település központjában is. A települések terjeszkedése negatív hatásokat is magával hordoz: 1990 óta több út is hosszabbá vált, köszönhetően például annak, hogy bevásárlóközpontok a települések külső részein jöttek létre. Jelentősen nőtt az elmúlt 27 évben a gépjárművek száma is: 2,99 millió autó volt 1990-ben, míg a legutóbbi mérések már 4,84 millió autót mutattak. Mivel az autók nehezebbek lettek, motorjaik pedig erősebbek, 2000 óta alig változott az üzemanyag-felhasználás.

A VCÖ szerint sürgős a vasútvonalak további villamosítása is. Ezen kívül EU szinten kell csökkenteni a CO2 kibocsájtást a közeljövőben, 2025 é 2030 közötti időszaktól pedig folyamatosan egyre kevesebb dízel- és benzinüzemű autót kellene eladni, végül pedig ezzel teljesen felhagyni -áll a Verkehrsclub Österreich javaslatában.

(ORF Burgenland nyomán)

The post Nem csak a soproniak autóznak túl sokat appeared first on Ikvahír.