The post Még hogy nincs hó… appeared first on Ikvahír.

Viszont úgy tűnik, ezt nem mindenki tudja értékelni. Kezdjük ott, hogy miért megy valaki spréfestékkel erdőbe? Ennek csak és kizárólag egyetlen oka lehet, mégpedig az, hogy valami feliratot fessen valahova. Már itt problémák vannak, mert miért akar valaki feliratot pont egy erdőben festeni? És főleg: hova? A kérdésre a képek megadják a választ, oda, ahova lehetett. Asztalra, kukára, tájékoztató táblára. Komolyan, erre már nem tudok mit mondani… Mondjuk azok után, hogy több régi kulcsos háznak már csak a hűlt helye van meg, semmin nem csodálkozom.

The post Szereted az erdőt? Akkor miért csinálod ezt? appeared first on Ikvahír.

The post KÉP: vörös az ég alja appeared first on Ikvahír.

Mostanában kiszámíthatatlanná vált a tél, ez tény. Valamelyik évben rengeteg hó volt, valamikor viszont gyakorlatilag semmi sem. Ez még akár indokolhatná is, miért nem indítják be sosem a felvonót, de meglátjuk, mindjárt hozok ellenpéldát is. Az biztos, hogy a Dalos-hegyi sípálya remek helyen van, kezdő pályáról van szó, mely hozzávetőlegesen 400 méter hosszú, a szintkülönbség pedig 70m (a Sielok.hu adatai szerint),  Az is biztos, hogy ingyen üzemeltetni nem érné meg a felvonót, meg az is igaz, hogy itt van a közelben Ausztria, ahol sokkal jobb minőségű síterepek, felvonók állnak rendelkezésre. Persze nem olcsón, és nem is a szomszédban.

még sok kép a Dalos-hegyi sípályáról itt <–

Azért van egy példa, amit érdemes lenne szemügyre venni. Egy kis sípályáról van szó, egészen közel, Soprontól légvonalban nagyjából 20 kilométerre. A Rozália-hegység oldalában fekvő Rétfaluról van szó, német nevén Wiesenről, ami főként epréről, és nemzetközileg is elismert fesztiváljairól híres. A nagyjából 2500 lakosú település rendelkezik egy nagyon kellemes kis sípályával is, méghozzá bent a településen. A 300 méter hosszú sípályán 2003 óta felvonó is üzemel, és népszerű főleg a helyiek és környékbeliek körében, illetve több híresség is megfordult már itt. Hó híján a pályát két hóágyúval teszik alkalmassá a lecsúszásra.

A Schiklub Wiesen 1976-ban alakult, jelenleg pedig nagyjából 1000 tagot számlál. A síterepen gyakran szerveznek sílesikló-versenyeket, szánkóversenyt, a pálya pedig a helyiek találkozóhelyeként is szolgál a téli szezonban. A síterepen a legkisebbek oktatásban is részt vehetnek.  Ahhoz, hogy a síliftet és a sípályát használni lehessen, a síklub tagjává kell válni, ami egy szezonra nem is túl húzós: gyerekeknek/fiataloknak 18 éves korig 23€, felnőtteknek 27€.

Még sok kép a rétfalusi sípályáról itt <–

Szóval igen, ilyen is lehetne a soproni Dalos-hegyi sípálya és a sífelvonó. Ráadásul tavaly vagy tavaly előtt változott a szabályozás Magyarországon, ami egyszerűbbé és olcsóbbá teszi a sífelvonók engedélyeztetését, és üzembe helyezését. Mondjuk némi tereprendezésre is szükség lenne azért… Persze azt én sem kívánom, és szerintem senki más sem kívánja, hogy ingyenes legyen, de valami kedvező szezonbérlet, vagy becsületkassza, vagy valami ilyesmi működőképessé tehetné a felvonót.

The post Szívfájdalmam a Dalos-hegyi sípálya appeared first on Ikvahír.

Ennél viszont sokkal több hó található a Rozália-hegység magasabb pontjain, ami nem is csoda, hiszen legmagasabb pontján, a Heubergen (748m) jártunk, és itt bizony a gyönyörű kilátás mellett legalább 15cm hó is fogadott minket, megfűszerezve némi hófúvással. Emellett Fraknón, és Hochwolkersdorfban is voltunk, ahol gyönyörű látképből nem volt hiány.

TELJES KÉPGALÉRIA ITT!

The post A Rozáliát ellepte a hó appeared first on Ikvahír.

A Lővér szállótól indultam, fel a Dalos-hegy feléig, aztán el a Pedagógus-forrás felé, majd a régi zöld úton, aztán Ferenc-forrás, Muck, Kaltes Bründl, és itt átléptem Ausztriába, aztán Kalter Bründl Weg, Langleitngrabenweg, Knödelgrabenweg, aztán a szőlőkön, és a kerékpáros Güterwegen át le Sopronkeresztúrra. Több, mint 19km volt az út, és több, mint 4 órát vett igénybe, őszintén szólva nem túl sokszor fogok ilyen hosszú utat megtenni, egyrészt, mert nem lesz rá időm, másrészt mert szétjártam a lábam, ez van.

Na de nem is ez a lényeg, hanem hogy menet közben fotóztam, a fotókat pedig egy galériába gyűjtöttem, amit most szeretnék megosztani veletek. Jó nézelődést.

TELJES KÉPGALÉRIA ITT!

The post A Soproni parkerdő tavasszal appeared first on Ikvahír.

Teljes galéria itt:

The post A Soproni Parkerdő újévkor appeared first on Ikvahír.

A sielok.hu fórumán, a Dalos-hegy topikban olvastam, hogy itt egykoron nyüzsgő síélet volt (sajnos én ebből még kimaradtam), szlalomversenyeket is rendeztek itt, és egy egyszerűbb felvonó is működött.

A régi pálya alja elkanyarodik, és beletorkollik az egyik turistaútba. A pálya teteje felé találtam egy kő-beton támfal szerűséget is, először azt hittem, az egykori síugrósáncnak a maradványa, de aztán kiderült, hogy az nem is errefelé volt, hanem a jelenlegi sípályának pont a túloldalán. Némi szemét is fellelhető itt, bár nem tudom, hogy hurcoltak el idáig egy sparheltet.

Sajnálatos, hogy ez a pálya is az enyészeté lett, mint a Brennberg-völgyi, reméljük egyszer jön valaki, akinek nem csak ötlete lesz a felújításra/helyreállításra, hanem megfelelő forrása is.

The post A Dalos-hegyi fekete appeared first on Ikvahír.

a sífutópályák azonban úgy tűnik, egyelőre nem fognak üzemelni, mivel nyomfektetéshez minimum 10cm-es hó kell, és negatív hőmérséklet.

The post Az idei első hó appeared first on Ikvahír.

Nem vagyok benne biztos, de úgy tudom, egy igen kicsi patakocska is ered a domb aljában, legközelebb annak is utánanézek. Egyébként csodás kilátás van a Soproni hegységre, Sopron városára, Harkára, a Szárhalmi erdőre, és még a Kőszegi hegységre is! Ráadásként mindent beborít az erika nevű virág! Az egész dombtető növényzete is abszolút a Ság-hegyihez hasonlít, érdekes.

Az úton azért látszik, hogy járnak erre turisták, mert sok helyen látni szemetet elszórva, ennek ellenére ajánlom, hogy nézzétek meg, mert remek kilátásban lesz részetek!

The post Egy érdekes hely, egész közel appeared first on Ikvahír.