Emlékszünk még? Az Ikvahír végig követte a Várkerület felújítását. A Várkerület értékmegőrző megújítása – I. ütem projekt 2014-ben kezdődött, 2015 végén pedig már be is fejeződött. Nem szeretném most tételesen felsorolni, milyen fejlesztések valósultak meg, erre sokkal alkalmasabb az átadóról készült cikkünk.  Pár dolgot azért kiemelnék, például hogy nagyjából egy szintbe hozták a Várkerület mindkét oldalát, klinkertéglás díszburkolattal fedték le a talajt, új közvilágítást, kukákat, ülőalkalmatosságokat helyeztek ki, rengeteg új fát ültettek, lett egy új nyilvános WC, megváltoztatták a parkolási rendet, valamint kialakítottak egy kerékpárutat is.

Ez utóbbi 3 dolog az, amivel kapcsolatban a legtöbb kritika érte a tervezőket és a városvezetést. A toalett ugyanis sokaknak továbbra sem a szíve csücske, pedig az 1969-re elkészült OTP-ház sem illeszkedik épp az évszázados hagyományokkal rendelkező míves épületek közé. A WC épületében ráadásul 3 üzlethelyiséget is kialakítottak, amiből mindössze 1-et használnak jelenleg is, a Tourinform működik ott. A másik kettő üres, de legalább a WC-k (most már) relatíve elfogadható állapotban vannak, a száz forintos vagy 50 eurócentes használati díjába pedig minden bizonnyal nem fog belerokkanni a családi kassza.

A parkolási gondok általánossá váltak Sopronban, ez alól nem kivétel a Várkerület sem. Bár a felújítás során jelentősen nem csökkent a parkolóhelyek száma, úgy érezhetjük, nem mindenhol a terhelésnek megfelelően alakították ki azokat. Bár a Várkerület felújításának egyik elsődleges célja az volt, hogy a gépjárműforgalmat csökkentsék, sajnos ez nagyon úgy tűnik, nem egészen jött össze. Kerülőút ugyanis kevés van, azok is telítettek, így viszont csúcsidőben a Várkerületen a Lackner Kristóf utcától akár az Árpád utcáig is álldogál a sor.

De visszatérve a parkoláshoz, nem csak a parkolóhelyekkel van a probléma, hanem azzal is, hogy gyakorlatilag sehol nem alakítottak ki rakodóterületet. Márpedig a boltokat valahogy fel kell tölteni áruval, és főleg egy húsbolt vagy pékség esetén nem kis Fiat Seicentoval szállítják az árut, hanem nagyobb furgonnal, kisteherautóval. Azok pedig gyakran az út szélén, rosszabb esetben a kerékpárúton keresztben parkolnak le és kezdik meg az áru lepakolását. Garantált idegesség mindenkinek. A páros oldalon egyébként megmaradt, sőt, meghosszabbodott a szervizút, ez az egyedüli rész, ahol normálisan lehet rakodni is a boltoknak. A parkolási problémákhoz hozzájárul még az is, hogy a kapubejárókat sok helyen nem egyértelműen jelölték, vagy inkább az évek során már meg is szűnt létezni a jelölés. Ez azt eredményezi, hogy több házból csak a kerékpárúton haladva lehet kijutni az úttestre. Nagyon jók a kerékpártámaszok, amiket kihelyeztek, csak az évek során azokból is eltűnt jó néhány, helyüket vadparkolók vették át.

Apropó kerékpárút: nem értem, ha tényleg a gépjárműforgalom csökkentése volt a cél, miért kellett külön szeparált kerékpárutat létrehozni a Várkerület egyik oldalán. Ráadásul ez a kerékpárút egy szintben van a járdával is, ezért sokan azon gyalogolnak, ha pedig lecsengetik őket, még ők vannak felháborodva. Az, hogy az Ikvahíd kereszteződésénél pedig a kerékpárút zebrában végződik, még rá is tesz egy lapáttal a dologra. Persze ha a Posta előtt a postakocsi a kerékpárút közepén parkol, akkor se kerékpározni, se gyalogolni nem lehet, márpedig ez elég gyakran előfordul. Mind a gyalogosoknak, mind a kerékpárosoknak okozhatnak bosszúságokat a vendéglátóhelyek teraszai. Több ilyen terasz ugyanis vagy teljesen elfoglalja a gyalogos részt, vagy pont akkorára szűkíti le, hogy átlag ember már inkább megkerüli, természetesen a kerékpárúton keresztül.

A Várkerület felújításával több buszjáratot is eltereltek az Ógabona tér felé, összesen 5db járat maradt itt: 1, 2, 10, 10Y, 20. Az eredeti elképzelések szerint ezek relatíve ütemesen, 10 percenként követték volna egymást. Mára ez már másként néz ki: általában 2 busz „vonatozik” egymás mögött, a Mária-szobornál, valamint az Árpád utcánál pedig fedett buszváró sincs. Pedig az új Publimontos szürke esőbeállók tökéletesen beleillettek volna a Várkerület antik-modern kompozíciójába.

A Mária-szobor előtt a felújítással létrejött egy nagy díszköves tér, mely rendezvénytérként szolgál. Rendezvényből viszont túl sok nincs, így az év 365 napjából mondjuk 300 napon üres a terület, csak az eldobált cigarettacsikkek törik meg a szürke kövezet egyhangúságát. Apropó szürke kövezet, sokan azt is kritizálják, hogy csapadékos idő esetén csúszós, nyáron pedig nagyon forró a burkolat. Nem mintha az aszfalt nem lenne egyébként forró, de szerintem sokkal nagyobb probléma inkább, hogy a kerékpárutat is díszkővel rakták ki.

Összegzésnek, vagy inkább konklúziónak mit is lehetne írni. Kétség nem fér hozzá, nagyon ráfért mind a Belvárosra, mind a Várkerületre a komplett felújítás. A belvárosi üzletek, vendéglátóhelyek többségének bejött az új, gyalogosközpontú koncepció, viszont a még fel nem újított részeken nem kellene ugyan azokat a hibákat elkövetni, mint ott, ahol már megvalósult a rekonstrukció.

The post Mi a baj a Várkerülettel? appeared first on Ikvahír.

Adott egy véletlenszerűen kiválasztott hétköznapi délután és ez a bizonyos átkelő:

A fenti videó alapján azt mondhatjuk, hogy 23 potenciális szabályszegőből 7 át is megy síneken a vörös jelzés ellenére! Minden harmadik ember!

Korábban az autósok is szintben keresztezték a Bécsújhelyi és az Ebenfurth-i vonalat, pontosan ugyanott, ahol ma. Korábban, mint ahogyan a bal oldali képen is látszik, mindkét oldalon szakállas sorompóval. Ezen a későbbi képen egy motorvonat halad keresztül az átjárón Ebenfurth felé. A korábbi állapotokra már csak az egyik oldali szegélykő és a korlát emlékeztet.

Szintbeli vasúti átkelő teszt előző részei:

• Első érsz

Ha kevésbé jönne át a kamerán keresztül, hogy mikor vált pirosra a fénysorompó, segítségképp bezoomoltuk ezen szakaszokat! A felmérés nem reprezentatív.

The post Minden harmadik ember átment a piroson! appeared first on Ikvahír.

Hogyan is közlekedhetünk Sopronban. Használhatjuk a két lábunkat, tehát gyalogolhatunk, kerékpározhatunk, igénybe vehetjük a tömegközlekedést, illetve saját gépjárművel is közlekedhetünk.

A városban a legjobb helyzetben talán a gyalogosok vannak, viszonylag sok a zebra, és bár nem minden gépjárművezető áll meg átengedni minket, azért a helyzet nem olyan súlyos, mint mondjuk Budapesten, viszont nem is olyan kedvező, mint Bécsújhelyen. A zebrák egy kis töredéke közlekedési lámpával is biztosított, itt viszont sok -indokolt- helyen hiányzik a jelző, tehát a gyalogosnak sokáig kell várnia, míg az automata zöldet ad neki, a járművezetőnek pedig akkor is meg kell állnia, ha épp nem akar senki átkelni, mert ugye a lámpa automatikusan vált, csak éjjel nem. A gyalogosok egy része előszeretettel sétál a kerékpárutakon, gyalogkerékpárutak kerékpáros oldalán, akkor is, ha van számukra is kijelölt térfél, de a járdán sincsenek biztonságban, mert sok kerékpáros MÉG MINDIG képes a járdán tekerni, akkor is, ha nem indokoltan teszi azt. A gyalogosoknak ezeket tanácsolnám: úton/kerékpárúton körültekintően keljenek át, csak a számukra kijelölt utakon járjanak, és mindig várják meg a zöld jelzést közlekedési lámpánál. Esélyegyenlőségi szempontból sajnos nem jár élen városunk, alig akad olyan közlekedési lámpa, amin lenne vakok számára hangot adó készülék, és a burkolatot sem úgy alakították ki, hogy fehér bottal könnyen fel lehessen térképezni a vakoknak a lehetőségeiket. Ezeken mindenképpen javítani kell az elkövetkezendő időben. Időnként rollerre is pattanok, és úgy járom a várost, a rolleres gyalogosnak számít, ezért arról is ide írom a véleményem, Sopron sajnos nem túlzottan rollerkompatibilis, a sok szar minőségű járdaburkolat, illetve díszkő miatt.

Következzenek a kerékpárosok. A városban alapvetően kevés a kerékpáros infrastruktúra, ráadásul azok közül is sok megközelíti a használhatatlanságot. Az össze-vissza mászkáló gyalogosok, a sok elsőbbségadás, leszállásra kényszerítés, jelzések teljes KRESZ szabályszerűségének hiánya sem könnyíti meg a helyzetüket, nem beszélve a nagy járműforgalomról. Pedig a kerékpár egyik legnagyobb előnye a gépjárművekkel szemben, hogy nem kell a dugóban állni, olyan helyen is átjuthatunk vele, ahol kocsival nem. A kerékpárutak gyakran szögletes ívben kanyarodnak, lehetetlen helyen érnek véget, szabálytalanul vannak festve/táblázva, vagy egyszerűen csak nem az előnyösebb irányba vezették őket, elég, ha a Kőszegi út-Csengery utca kereszteződésében levő körforgalom körül vezetett valamire gondolunk, egyirányú, keskeny kerékpárút-szakaszok, amik hirtelen bringagyaloggá válnak, és a körforgalom irányával megegyező irányúak, nem csoda, hogy sokan ellentétes irányba mennek rajta, hiszen az a rövidebb, az az előnyösebb, azért is jött kerékpárral a kerékpáros, mert nem akar szenvedni. A kerékpársávok jók is lehetnének, ha egy egyirányú utcában nem az utcának megfelelő irányba vezették volna őket, mert így pont nem kedveztek semmit a kerékpárosoknak, ellenirányú kerékpársávokra lett volna szükség. Szükség lenne még egy rakás utca kerékpáros kétirányúsítására is, rengeteg helyen lenne erre lehetőség, a városvezetés mégsem él ezzel (cikk erről bővebben hamarosan). A Színház utca viszont pont egy olyan utca, ahol SEMMIKÉPP nem engedélyeztem volna az ellenirányú kerékpáros forgalmat, minek is, ha ott van mellette a kétsávos Ógabona tér? A kerékpáros infrastruktúrával még az is gond, hogy gyakran borzasztó minőségűek, rájuk parkolnak, szűkek, és a kerékpárost teljes mértékben lassítják. Az infrastruktúra teljes felülvizsgálatára, és ésszerűsítésére lenne szükség a városi szakmai, és civil  szervezetekkel konzultálva. A kerékpárosok gyakori járdázását is meg kellene még valahogy szüntetni, illetve a kerékpárok kivilágítottságán is javítani kell, bár ezzel olyan nagy gond talán nincs városunkban, nagyobb gond van a kerékpártárolók minőségével és mennyiségével, sok helyre újonnan is „kerékgörbítős” tároló kerül, pedig a legjobb a fordított U alakú, vagy P alakú, amihez a kerékpárt támasztani lehet, kár nem keletkezik benne, és egyszerre hozzá lehet zárni az egyik kereket, és a vázat is. A kerékpározás valós alternatíva lenne a gépjárműforgalom helyett, a városvezetés mégsem részesíti előnyben, inkább olyan irányba viszi a közlekedést, hogy a kerékpárosoknak nehezebb legyen.

A tömegközlekedést leginkább úgy lehetne jellemezni, hogy „van, de milyen…”. Vonat ugyebár településen belül nem használható, mivel Sopronban és a közigazgatási határon belül is mindösszesen 1 helyen áll meg, Balffürdő volt a másik, de ugyebár azt pár éve kiiktatták, illetve Harka állomás is Sopron közigazgatási területén van, de ott sem áll meg már semmi utasforgalmat bonyolító szerelvény. A városon belül is érdemes lenne pár megállót kialakítani, elsők között indítanám vissza a Déli pályaudvart, már mint megállóhely, a felvételi épületben nyugodtan maradhatna a jelenleg épp nem tudom milyen néven futó szórakozóhely és vendéglátóipari egység. Megállóhelyre lenne szükség még mondjuk a Jereván lakótelep környékén, illetve Ágfalván, és természetesen Balffürdőt is vissza kéne indítani, de valami ilyesmi néven, hogy „Kópháza-felső”, mert Kópházától pár méterre van csak a megálló.
A helyi tömegközlekedést Sopronban a busz adja leginkább. Jellemző, hogy rengeteg járat van, azok mégsem arra mennek, amerre kellene, minden Jereván-központú, aki más városrészben lakik, minimum 1 átszállással tud eljutni BÁRHOVA, amiért már borsos árat fizethetünk, ha nincs bérletünk. Véleményem szerint teljes várost átszelő járatokra lenne szükség, de maximum 1-2-re, akár olyan győri City-busz típusúra. Az utastájékoztatásra azt mondják hogy jó, de ez egy vicc, manapság is gyakran fagynak le az általunk gyakran emlegetett totemoszlopok, a buszok kijelző és hangos utastájékoztatás helyett táblával közlekednek. A buszok állapotával is vannak gondok, az állomány egy nagy részét a lassan 20 éves vagy annál idősebb buszok képezik, amik mindenféle komfortot nélkülöznek, hangosak, környezetszennyezőek, és még csak nem is alacsonypadlósak. Az újabb buszok pedig koruk ellenére mind klíma nélküliek, így nyáron kibírhatatlan az utazás. Egy-két „helyi-helyközi integrációs” járaton (5T, 14, 21, 32, 33) találkozni azért időnként klímás busszal, ez pozitív. Összességében az a véleményem, hogy a járatok útirányának, és számozásának teljes racionalizálására lenne szükség, néhány járat lenne csak, amit úgy hagynék, ahogy most van, meg kell szüntetni ezt a Jereván-központúságot. Illetve, ha a soproni fiatalságot is meg akarják ragadni, 1-2 éjszakai járatra is szükség lenne, hiszen éjjel busz nincs, de viszont vannak mindenfele cikázó taxik.
Ebből következik, hogy a tömegközlekedést képezik még talán a taxik is, amikből elég sok van, és nincs róluk jó véleményem. Eleve az összes „nem hiéna” taxis fixáras, jobb helyeken ilyen már nincs. Másrészt rengeteget szabálytalankodnak, kerékpárost kis oldaltávval előznek, túllépik a sebességhatárokat, nem indexelnek, átmennek a piroson, stb…

És végül essen szó azokról, akik a városi közlekedésben az egyik legnagyobb szerepet töltik be, a személygépjárművek. Sopron alapból elég szűk utcákkal rendelkezik, és ez nem is fog változni, hiszen ahhoz városrészeket kellene lebontani. Ennek értelmében lassan kellene haladni, de nem, a város közepén 50(-nel szabadna), de a szabálytalankodás gyakori. A gépjárművezetők töredéke engedi át a gyalogosokat az átkelőn, a kerékpárosokkal tiszteletlenek, nem tartják egyenrangú közlekedési félnek, sokan nem indexelnek, és ami az egyik legborzasztóbb, hogy MINDENHOL, még egyszer írom, MINDENHOL parkolnak. Szinte nincs is olyan utca a városban, ahol ne lennének parkoló autók, tilosban parkolás mindennapos, és ebben sem segít az önkormányzat. Rengeteg önkormányzati telek van, esetleg van is rajtuk valami romos ház, a következőre lenne szükség: kitakarítani az önkormányzati telkeket, és valami kis tiszteletdíj fejében parkolóhelyeket BÉRBEADNI, mondjuk őrzéssel. Jelenleg rengeteg akadályt jelent a mindenhol parkoló autók hada, tudok olyan esetről, ahol egy széles utcát egyirányúsítani kellett, mert a felét leparkolták végig. Az új lakótelepeket (pl Aranyhegy) pedig úgy építik, hogy bár van némi parkolója, illetve garázsai a házaknak, ez mégis kevés, tehát kénytelenek egyesek az úton parkolni. Az önkormányzat a házak építtetőinek kötelezővé kellene tenni a nagy, házhoz tartozó parkolók kialakítását, mint ahogy kötelező az áruházakhoz is a nagy parkoló. Azért a gépjárművezetők sincsenek jó helyzetben, a gyakran feleslegesen működő közlekedési lámpák, a sok szabálytalankodó kerékpáros, az indokolatlan KRESZ szabályok megnehezítik a közlekedést.

Összességében elmondható, hogy Sopron közlekedésén van mit fejleszteni, véget kell vetni a gépjárműközpontúságnak, újjá kellene szervezni a tömegközlekedést, és a kerékpáros infrastruktúrákat is ésszerűsíteni kellene.

The post Hogyan közlekedjünk Sopronban? appeared first on Ikvahír.

„Az F-V gyalogos nyomógomb ergonómiailag tetszetős, a használhatóság szempontjából optimális formával rendelkezik. Hátsó oldalán homorú kiképzésű, mely lehetővé teszi a szabvány Ø 76mm oszlopra való tökéletes illeszkedést.”

Vandál biztos, áll a leírásban. No de mi van akkor ha a vandálnak van egy kis sütnivalója is? Hiába van rajt saválló imbusz-fejű csavar. Azt bárki ki tudja csavarni

The post Vandál-álló? appeared first on Ikvahír.

The post Mindennapos képek Sopron kerékpárútjain appeared first on Ikvahír.