Életút a Széchenyi István Városi könyvtár szerkesztésében:

1890. november 3-án született Sopronban Füredi Oszkár építész. Egyetemi tanulmányait a budapesti Műegyetemen kezdte, majd a müncheni építészeti akadémián tanult. 1912-ben szerzett építészmérnöki oklevelet. Münchenben maradva két évig H. Hocheder építészeti irodájában gyakornokoskodott. 1914-ben, hazatérése után besorozták, részt vett az első világháborúban. Fronton szerzett betegségét követően 1918 nyarán szerelt le. 1921-ben nyitotta meg építészeti irodáját szülővárosában. Magyarország német megszállása alatt zsidó származása miatt bujkálni kényszerült, de 1945-ben elfogták. A sopronkőhidai fegyházban raboskodott. A II. Világháború után a soproni építészeti igazgatóság vezetője, majd a győri Tervező Vállalat helyi irodájának kiemelt tervezőmérnöke volt.
Füredi Oszkár bauhaushoz kötődő stílusban alkotott, nevéhez számos jellegzetes soproni épület fűződik. Ilyenek az 1920-as években készült ipari épületek, munkásotthonok, köztük a ma már műemlék selyemgyári munkáslakások (Csengery utcai 125.) Több brennbergbányai épületet is tervezett, mint a római katolikus templomot és haranglábat. Az 1930-as években számos villa és lakóház (pl. a Bettelheim-ház a Mikovinyi úton) terveit készítette. A Lővér uszoda 1934-es modernizálása és kibővítése Brüsszelben egy nemzetközi építészeit kiállításon dicséretben részesült. Részt vett a II. Világháború utáni helyreállítási munkálatokban, az Orsolya téri Lábasház rekonstrukcióját ő végezte. Sopronon kívül a horvátországi Abbáziában panziót, Bécsben villát épített és számos tervpályázaton szerzett díjakat. 1978. január 21-én hunyt el. Nevét a Torna utcából nyíló sétány őrzi.

Szöveg forrása: http://szivk.hu

The post Füredi Oszkár appeared first on Ikvahír.

Az emlékművet Füredi Oszkár építette a Koronázódombon.
Gondoltad volna, hogy erre a helyre mind az egykori 64 vármegye területéről hordtak termőföldet? Arra helyre a III. Habsburg Ferdinánd a koronázási szertartáshoz tartozó hagyományos (négy égtáji irányába) kardvágását végezte.
Korabeli feljegyzések:

1625. november 27.
Amikor a magyar országgyűlésen II. Ferdinánd király fiát, III. Ferdinándot királlyá választották, három Nap volt látható természetellenesen fehér színben, s napnyugta után szivárvány keletkezett…

1625. december 8.
A ferences templomban (Kecske-templom) Pázmány Péter esztergomi érsek megkoronázza III. Ferdinándot (1637-1657)

A feljegyzések mint mindig, a Soproni Kalendáriumról származnak.

The post III. Ferdinánd koronázása appeared first on Ikvahír.