The post Az aszályban már a fák is szenvednek appeared first on Ikvahír.

The post Még hogy nincs hó… appeared first on Ikvahír.

Faragványaik, valamint a „természetes műalkotások” ezen a hétvégén, szombaton és vasárnap még megcsodálhatóak Ilonaaknán (Helenenschacht), ahol Rosa és Anton Moritz sajátkészítésű süteménnyel, valamint a család borával vár mindenkit, akit érdekelnek a természet alkotta csodák. A belépés becsületkasszás, a bevétel pedig 100%-ig jótékony célt szolgál, Récény (Ritzing) önkéntes tűzoltósága, valamint a faluban élő hátrányos helyzetűek kapják meg.

Az adventi/karácsonyi kiállítás címe egyébként „Die Natur macht die Kunst”, a helyszín pedig Helenenschacht 40, de érdemes követni a kihelyezett „Ausstellung” feliratokat

MÉG TÖBB FOTÓ A KIÁLLÍTÁSRÓL ITT!

The post A természet művészete appeared first on Ikvahír.

Kezdjük azzal, hogy a Soproni-hegység nem ér véget az országhatárnál. Nagy erdei Ágfalva, Sopron, Harka, Sopronnyék, Récény, Lakompak, Csóronfalva, Mészverem, Szikra, Márcfalva, Fraknónádasd és Lépesfalva közigazgatási határait is érintik, legmagasabb pontja pedig nem a Magyarországon köztudomású Magas-bérc, hanem a Bren-tető, a maga 606 méter tengerszint feletti magasságával. A hegység kiépített turistaút-infrastruktúrával rendelkezik, bár tény, hogy ezek közül a legtöbb a magyar oldalon található. Viszont erre halad a 07-es (vagy a Soproni-hegység térképeken 907-essel jelölt) Ostösterreichischer Grenzlandweg, avagy Österreichischer Weitwanderweg 07, mely Felső-Ausztriából indul, és a Délkelet-stájerországi Bad Radkersburgig tart.

Mi nyilván nem túrázunk rajta ennyit, azonban jól jön, ha tájékozódni akarunk. Most jön képbe a vonat, ugyanis Sopronból Marz-Rohrbach megállóhelyig utaztunk vele, fejenként 2,30€ áron, ami nagyjából 740 magyar forintnak felel meg. A vonatról leszállás után, mivel én jó tájékozódó vagyok, nameg  mert előtte utánanéztem, el is indultunk az egyik kis viadukt felé, ami alatt a Klettenbach folyik. Itt már elő is kerültek a jelzések, ami Ausztriában az ilyen nagy távolságú turistautaknál általában piros-fehér-piros, mint az országzászló. Ezek a jelzések végigkísérik az embert egész Fraknónádasdon, a Fő utcán, a Sportplatzgassén, a Rohrbach-Steindläcker Güterwegen. Először „belfalusi” házak között, majd szellősebb „külfalusi” szakaszon vezet a turistaút, végül egy lovarda mellett haladunk el, egy kanyar, egy „Herrentisch 4,7km” tábla és egy nádból készült méhlak után pedig szép lassan beérünk az erdőbe.

Itt fogad minket első érdekességünk, egy fa, aminek neve is van: Bild-Eiche, azaz „Kép-tölgy”, szentképekkel, alatta kellemes ülőalkalmatosság: nevezzük padnak. Tovább haladva az útvonal relatíve unalmas, emelkedő, milyen meglepő, hiszen épp a Soproni-hegységbe kapaszkodunk fel. Az út remekül járható, nincs vízmosás, valószínűleg erdőgazdasági járművek is használják, sok a fakitermelés, és egyetlen emberrel, egy futóval is találkozunk.

Jön a következő fa: Herrgott-Eiche, azaz „Úristen-tölgy”. Az útvonal továbbra sem túl izgalmas, viszont előkerül a hegység alkotóeleme, a csillámpala és a kristályos pala. Az útról olykor vannak leágazások, melyek többsége erdészeti út, vagy vadrezervátum felé vezet, de gyakran figyelmeztet tábla: „Wildruhegebiet, bitte nicht betreten”.

Nyilvánvalóan a fákon ott nincs felfestés, ahol tényleg szükség lenne rá: például 5 irányú elágazásban, viszont az út jártságából azért kikövetkeztethető, merre van az arra. Túrázó kollégám megjegyzi, hogy sok a leszúrt vascső az utakon, és tényleg: színre festett csövek szegélyezik az utat, de később ki is derül miért: több település közigazgatási határán túrázunk épp. Persze vannak olyan jelölések, amit én sem értek, miért van bizonyos fákra narancssárga fújva? Ki tudja… Közben megijesztenek, hogy „vigyázz, sikló”, én meg olyan indokolatlan hangot adtam ki ijedtemben, amit így utólag még szégyellek is. De a lényeg, a sikló nem taposódott szét, megörökíthető kamerával.

Egy már épp visszanövésben lévő erdőírtásról letekintve elénk tárul az S31-es út egyik viaduktja, azért nincs túl közel, de túl messze sem. Talán valahol pont ott húzódik a Soproni-hegység és a Rozália-hegység határa. Újabb elágazás, újabb pad, újabb nevezetes fa: ez már a Bild-Föhre, azaz a „Kép-erdeifenyő”. Szentképek és természetjárók a fán, kellemes pihenés és kalóriabevitel nekünk.

Irány tovább, és előkerül a hármashatár-kő. Na nem úgy, hanem települések között, a három oldal három település közigazgatási területét jelöli, címerrel. Bár több hete nem volt komolyabb mennyiségű csapadék, néhány tócsába „belebotlunk” képletesen mondva. A pocsolyák pedig tele vannak béka ikrákkal, ha mind megéri az ebihal, majd kifejlődött béka kort, akkor bizony lesz kuruttyolás a környéken.

„Mindjárt ott vagyunk”, de hol is? Hát az Urak asztalánál. Az az a pont, ahol a magyar turistautak találkoznak a 07-essel, illetve innen indulnak még másfelé is Wanderwegek, például be Szikra településre, illetve itt halad el a zöld Mária-út is. Addig viszont még Zerr-Eiche nevű fa, és egy beszakadt tetejű esőbeálló házikó, meg sok szép koratavaszi növény jön velünk szembe. Elérkezünk hát az Asztalfőhöz, ahol az 1970-es években épített kőasztal és kőpadok nyújtanak szusszanásnyi lehetőséget, ne feledjük, itt már 553 méteren vagyunk, kevesebb az oxigén a levegőben (nem).

Innen választhat az ember, merre megy tovább, Ágfalva felé, vagy Brennbergbánya irányába. Mi egy ilyen hibrid megoldást választottunk, a Hidegvízvölgy úton haladtunk lefelé a Roth Gyula-emléktábla, a Hidegvíz-forrás, a feltételezett Anonym-forrás és a vörösbérci Bányász-forrás mentén, majd némi hegymászás és aztán ereszkedés után a Magas-bérc felé.

A kilátóról nem volt túl jó kilátás, de ez csak a rossz időjárási körülményeknek volt köszönhető: iszonyatos, és egyre erősebb pára lepte be a környéket. A kilátó remek állapotban van, pár éve fel is újították, a padok is példásak, az egész környék színvonalas, beleértve a szív alakú tűzrakóhelyet is. Lefelé haladva az Ilonaakna felé vezető utat keresztezve érjük el Brennbergbánya/Borbálatelepet, majd a buszfordulót. A buszra még várni kell, milyen jó, hogy itt van a kocsmatemplom.

Itt egy-két hosszúlépés után be is fejeződött túránk, mely körülbelül 18 kilométer lehetett, bár a telefonom navigációja természetesen megadta magát egy ponton, utána viszont sikerült magához téríteni. És hogy mi lesz a következő ilyen jellegű túra? Azt még én magam sem tudom, de el tudnám képzelni, hogy Szikrán szállok majd fel egy buszra megfáradt turistaként.

Embertelen mennyiségű fotó készült, GALÉRIÁHOZ TESSÉK IDE KATTINTANI!

The post Határtalan erdei túra a Soproni-hegységben appeared first on Ikvahír.

Győr-Moson-Sopron megye területén a Soproni-hegységben, Fertő-tónál és a Hanságban, valamint a Szigetközben várják a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakvezetői és túravezetők a vendégeket.

A rendezvény részletes programja http://www.burgenland.info/hu/aktivitasok/termeszet/termeszeti-elmenynapok.html oldalon tekinthető meg.

Ízelítő a térségi programokból. Az egyes programok iránt a linken megadott kapcsolattartónál lehet érdeklődni.

Fertő-tó

Hajózással egybekötött kerékpártúra a virágzó rétek, a madárvilágban gazdag szikes tavak és a szőlődűnék között borkóstolóval

http://www.burgenland.info/hu/naturerlebnis/14034/hajozassal-egybekoetoett-kerekpartra-a-viragzo-retek-a-madarvilagban-gazdag-szikes-tavak-es-a-szldnek-koezoett-borkostoloval.html

Kezdő Madarászok Napja

http://www.burgenland.info/hu/naturerlebnis/14038/kezd-madaraszok-napja.html

Vasfüggöny kerékpártúra a Fertő-tóhoz borkóstolással

http://www.burgenland.info/hu/naturerlebnis/14032/vasfueggoeny-kerekpartra-sopronbol-a-fert-tohoz-borkostolassal.html

Túzokdürgésre indulunk

http://www.burgenland.info/hu/naturerlebnis/14040/tzokduergesre-indulunk.html

Soproni-hegység

Gyalogtúra hegyen völgyön át a Soproni-hegységben

http://www.burgenland.info/hu/naturerlebnis/14033/gyalogtra-hegyen-voelgyoen-at-a-soproni-hegysegben.html

Szigetköz

Kezdő Madarászok Napja 2

http://www.burgenland.info/hu/naturerlebnis/14039/kezd-madaraszok-napja-2.html

Kenutúra a vadregényes Szigetköz ágrendszerében

http://www.burgenland.info/hu/naturerlebnis/14917/kenutra-a-vadregenyes-szigetkoezi-arterben.html

The post Határtalan hétvégi programok: Pannon Természeti Élménynapok appeared first on Ikvahír.

A farkast november óta tartják számon Margitbánya (St. Margarethen), Fertőmeggyes (Mörbisch) és Cinfalva (Siegendorf) környékén, többen is látni vélték az állatot, valaki ráadásul fényes nappal. „Német juhász méretű volt, az viszont biztos, hogy nem aranysakálról van szó” -nyilatkozta a lapnak Jürgen Schindler, vadász. Lehetséges, hogy a farkasnak köszönhetően múlt ki több muflon is Cinfalva környékén, ez azonban nem biztos, a térségben ugyanis jelen vannak aranysakálok.

A margitbányai esetnél DNS mintát vesznek, hogy bizonyítást nyerhessen, tényleg egy farkasról van -e szó. Ha igen, a szakértő szerint az állat a Kárpátokból érkezhetett, miközben falkáját kereste, de az is elképzelhető, hogy Szlovéniából jutott ide.

Néhány éve egy farkas a Schneeberg környékén is tevékenykedett, ő azonban később nyomtalanul eltűnt.

The post Farkas tépett szét egy őzgidát appeared first on Ikvahír.

Tegnap koszorúzásra és csendes főhajtásra került sor a Szent Mihály temetőben, Szántó Róbert főhadnagy sírjánál, emléktáblát avattak a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönnél, illetve megrendezésre került egy konferencia is a Nyugat-Magyarországról a Gulágra hurcolt áldozatokról és a korabeli eseményekről, illetve egy ehhez kapcsolódó kiállítást is megnyitottak a Liszt Ferenc Konferencia- és Kulturális Központban.

A Maderspach Kommandó pedig egy túrát szervezett a Soproni-hegységben. A Hajnal térről indultunk, a Várhely utcában pedig megtekintettük Frieda Fürst emléktábláját, amire mécsesek is kerültek. Frieda is a kommunista diktatúra áldozata volt, akit 16 évesen a szovjet katonák hátba lőttek. Szüleit pedig később német nemzetiségük miatt kitelepítettek. Az emléktáblát Frieda bátyja, illetve a család leszármazottai állították 2000. környékén.

Továbbmentünk a Soproni-parkerdőn keresztül a Várhelyre, ahol megcsodáltuk a kilátást. Ezután a Muckon át a Kaltes Bründl érintésével elgyalogoltunk a Wohlmuth-keresztig, melyet 1999-2000-ben állítottak sopronnyékiek Wohlmuth Ferenc atya emlékére. Ő Sopronnyéken született, Sopronban és Győrben tanult, végül Császáron lett plébános. Halálának körülményeiről az alábbi linken lehet olvasni: http://www.hitvallas.hu/regi/hitv0506/hitv050629.html

Ezután a határ vonalát követve elgyalogoltunk Brennbergbányáig, ahol is a túránk véget ért.

The post Emléktúrát tartottak a kommunizmus áldozatainak emléknapján appeared first on Ikvahír.

A kút igazából nem is kút, hanem egy forrás. A felette levő felépítmény pedig Magyarország Millenniumának állít emléket, a rajta szereplő felirat:

Millenniums Andenken 2ten Mai 1896

A mellé helyezett tábla információja szerint pontos adat nem áll rendelkezésre arról, mikor is került felállításra ez az emlékmű. Az biztos, hogy a kút, azaz forrás olyan helyen található, mely ősi lakóterület, a környéken már a kőkorban is éltek. Ennek bizonyítékaként a 2011-ben felállított szélerőműpark építése során találtak a környéken leleteket. A legvalószínűbb, hogy ez a kút Adumfalva település része volt, mely egy 1373-as okiratban egy, Szent Jánosnak szentelt templommal együtt került megemlítésre. A jelenlegi Asszonykúti-patak (Frauenbrunnbach) melletti területen volt megtalálható a „Paulhof”, egy, a sopronkeresztúri kastélyhoz tartozó majorság is, melyet 1944-45-ben eltüntettek. Sokaknak, embernek, és állatnak adott friss vizet a forrás az elmúlt évszázadokban.

A tábla szerint egy legenda övezi a kút nevét is, egy asszony a kút vizéből ivott, és kigyógyult betegségéből. Ugyanakkor a német nyelv sajátossága, hogy bizonyos dialektusban a „vro” férfit jelent, tehát ez a legenda nem bizonyítható. A tájékoztató tábla szövegét német nyelven Dr. Adalbert Putz írta.

A kutat tavaly júliusban felkerestem, és fényképekkel dokumentáltam az állapotát. Emellett végre felkerült OpenStreetMap térképre is, valamint a Soproni hegyvidék forrásai tartalmazó térképre. Mindenképp érdemes felkeresni egyszer.

TELJES KÉPGALÉRIA ITT!

The post Tudta? Van egy kút… appeared first on Ikvahír.

Íme a medvehagyma, virággal:

Ez pedig a gyöngyvirág:

NE TESSÉK ÖSSZEKEVERNI!

The post A különbség medvehagyma és gyöngyvirág között appeared first on Ikvahír.

A Lővér szállótól indultam, fel a Dalos-hegy feléig, aztán el a Pedagógus-forrás felé, majd a régi zöld úton, aztán Ferenc-forrás, Muck, Kaltes Bründl, és itt átléptem Ausztriába, aztán Kalter Bründl Weg, Langleitngrabenweg, Knödelgrabenweg, aztán a szőlőkön, és a kerékpáros Güterwegen át le Sopronkeresztúrra. Több, mint 19km volt az út, és több, mint 4 órát vett igénybe, őszintén szólva nem túl sokszor fogok ilyen hosszú utat megtenni, egyrészt, mert nem lesz rá időm, másrészt mert szétjártam a lábam, ez van.

Na de nem is ez a lényeg, hanem hogy menet közben fotóztam, a fotókat pedig egy galériába gyűjtöttem, amit most szeretnék megosztani veletek. Jó nézelődést.

TELJES KÉPGALÉRIA ITT!

The post A Soproni parkerdő tavasszal appeared first on Ikvahír.

Nemrég a Szárhalmi-erdő keleti oldalán, és ezzel a Fertőmelléki-dombság szélén jártam, közvetlenül az új Eurovelo útvonal közelében. A képek magukért beszélnek, rendkívül érdekes, ahogy az út melletti, egykor művelt szőlősorokat hogyan kezdte el visszafoglalni az erdő. A szőlősorok még felismerhetőek, a drót többségében megvan, és a karók is állnak, de hogy ebből bor nem lesz, az biztos…

The post Így hódítja vissza az erdő, amit elvettek tőle appeared first on Ikvahír.

Teljes galéria itt:

The post A Soproni Parkerdő újévkor appeared first on Ikvahír.

Elárulom, nem Sopronban. De még csak nem is a járásban. A helyszín a Kőszegi járás, Kiszsidány. A település határában működik a Kiszsidányi-forrás, mely egy 5 méter mély kútból hozza felszínre kristálytiszta, enyhén lúgos, kiváló minőségű, iható vizét. Ez annak is köszönhető, hogy a kútforrás vízgyűjtő területén erdő van, így szennyeződés nem túlzottan éri. A kúthoz helyi hagyományok is köthetők, Pünkösdkor a falu legényeinek le kellett menniük a kút mélyére, és egy vödör homokot a felszínre hozni, amivel bizonyították rátermettségüket. A kútakna jelenleg fedett, mellette fém kifolyócsőből folyik, vagyis inkább ömlik a víz.

Most pedig térjünk vissza Sopronba. A hegység és a környék itt is temérdek jól kiépített, jó vízminőségű forrással kecsegtet, van közöttük egészen magas vízhozamú is (pl. a Hidegvíz- vagy a Természetbarát-forrás…). Azonban van itt egy, aminek a környezete kísértetiesen hasonlít a Kiszsidányi-forráséra. Ez pedig nem más, mint a Nemeskút-forrás.

Ha valaki nem tudná, konkrétan merre is található a Nemeskút-forrás, elég csak ránézni a térképre, van róla elnevezve (legalább) egy utca. A forrás a Szárhalmi-erdő aljában található, lakóházakhoz egész közel. Gyerekkoromban még könnyebben megközelíthető volt, az akkori ösvénynek mára szinte nyoma sincs, lett helyette viszont másik, amire legutóbbi ottjártamkor bukkantam, tehát valaki azért foglalkozik a forrás meglétével.

A forrás tulajdonképpen egy kút, mely több kútgyűrűből áll, ahonnan csordogál ki a víz, pár tíz méterrel lejjebb pedig már ingoványos, tocsogós, vízfelületes a talaj. Az 1997-es, Castanea Környezetvédelmi Egyesület gondozásában megjelent „A soproni hegyvidék forrásai” könyv leírása szerint

A forrást három kútgyűrű alkotja, amelyből fémcsövön folyik el a víz. A kútakna fedetlen, így könnyen elszennyeződhet a víz! A forrás melletti betonvályú-maradványok arra utalnak, hogy a vizet állatok itatására is használták. Bővizű forrás. A kifolyócső mellett sok víz elszivárog, ennek következtében a forrás környezete ingoványos, elhanyagolt.

Ezek közül több dolog ma is érvényes, például, hogy a kútakna fedetlen, a forrás mellett pedig betonvályú-maradványok vannak, illetve, hogy a környék ingoványos, elhanyagolt. Fém kifolyócső azonban már nincs.

Mivel a város viszonylagosan közel van, szerintem érdemes lenne felújítani ezt a forrásfoglalást. A probléma csupán annyi, hogy a közelben fog haladni az M85. A jelenlegi tervek szerint _elvileg_ nem érinti a forrást, és ha ez így is lesz, tényleg foglalkozni kellene a Nemeskúttal, hiszen a többek között Tómalmokat tápláló patak eredetének is tekinthető.

Ha megvalósulhatna a projekt, a kút teljes rehabilitációjára lenne szükség, először is vízminőség vizsgálattal, új kútgyűrűkkel, a kút kávájának lefedésével, új kifolyócsővel, pihenőhely kialakításával, illetve a környék őserdei dzsungelhez hasonló állapotának rendezésével, szigorúan csak annyira, hogy az élővilágot ne veszélyeztessük. Egyébként a közelben halad két turistaút, nincs messze a vadászház, a Nemeskúti út pedig hamarosan akár jelölt kerékpáros útvonal is lehet.

Hogy mi lesz a Nemeskút sorsa, egyelőre még a jövő zenéje, véleményem szerint nem szabad hagyni, hogy a Szárhalmi-erdő egyetlen, egykor foglalt forrása eltűnjön a föld színéről, miközben jó helyen van, és valaha közismert is volt.

Még több kép a Nemeskút-forrásról
Még több kép a Kiszsidányi-forrásról

The post A kút, amiről utat is elneveztek appeared first on Ikvahír.

The post Virágban a csáfordi erdő – Képriport appeared first on Ikvahír.

Határtalanság & Soproni hegység!

The post Motorral és akciókamerával az erdőn át appeared first on Ikvahír.