Az idei önkormányzati választások eredményétől függően nagykorúságba léphet a Fidesz pártcsalád Sopronban, hiszen immáron 18 éve ők adják az önkormányzat többségét. A megvalósult számtalan fejlesztések ténye elvitathatatlan, olykor tényleg évtizedes álmok teljesültek a város és térség lakóinak legnagyobb örömére. Fontos azonban megvizsgálni azt is, hogy miképpen bánik az önkormányzat a jellemzően uniós vagy kormányzati -akár milliárdos- költségvetésből megvalósult fejlesztések utólagos üzemeltetése során? Azaz mi történik a díszes szalagátvágó ünnepségek után egy-egy útszakasszal, közparkkal, épülettel a dolgos, szürke hétköznapokban? A problémát tetézheti, hogy ugyan a tervezők viszonylag szabad kezet kaphatnak egy-egy ilyen nagy költségvetésű projektnél, azonban a megvalósult infrastruktúra üzemeltetése jellemzően az önkormányzat hatásköre lesz, amely éves költségvetése arányaiban jóval szerényebb egy-egy uniós vagy kormányzati programcsomag összköltségvetésénél.
Elég csak példaként a 2021-ben átadott új soproni uszodára gondolni, ahol hamar kiderült az energiaválság során, hogy a kifűtése egy ekkora létesítménynek túl nagy terhet jelenthet egy 60 ezres város lehetőségeihez képest. Szerencsére ezúttal segítségére sietett az állam az önkormányzatnak és egy kiegészítő beruházásként gondoskodtak további megújuló energiaforrások létesítéséről az uszodaépület tetején. Mindjárt gondolhatnánk, hogy nincs akkor itt semmi baj, hiszen az önkormányzat és a kormány kölcsönösen jó kapcsolata révén nem maradhat Sopron városa az út szélén. Azonban rögtön eszünkbe juthat szintén az energiaválság kapcsán, hogy nem volt az uszodához hasonló szerencsés helyzetben a közvilágítás, a közösségi közlekedés és a kulturális élet ügye. A lekapcsolt közvilágítási lámpák, a mai napig ritkított buszjáratok és a bezárt GYIK miatt elmaradó iskolabálok emlékképe sokáig emlékeztethetnek még minket, hogy mindent a „végtelennek tűnő” állami költségvetés se tud megoldani, igenis fontos átgondoltan, XXI. századi módon végrehajtani azokat a fejlesztéseket amik sokszor akár a következő száz esztendőre határozzák meg a városképet.
A fentiek szellemében válogattunk néhány kampányígéretet, megvalósult (vagy éppen meg nem valósult) fejlesztést a soproni önkormányzat által 2014-ben és 2019-ben kiadott hírleveleiből.

Közparkok megújítása

Rögtön egy olyan példával kezdenénk, ami azt bizonyítja, hogy nem csak az idő vas foga tud kifogni egy-egy fejlesztésen, hanem az már a megvalósítás pillanatában hibás koncepciók mentén kerülhet kialakításra. 2017 februárjában egy lakossági fórum keretében mutatta be még az előző polgármester, dr. Fodor Tamás az árpád utcai parkolóház és a Paprét látványterveit. Utóbbi kapcsán a jelenlévők szűk köre szinte egyöntetűen jelezte, hogy ugyan gyönyörű szépek a tervek, azonban a valóság egy fontos tényezőjével nem számolnak: a varjak évtizedes jelenlétével. A civilek már akkor tűpontosan megjósolták a várható jövőképet, amire a budapesti székhelyű tervezőirodában látszólag nem is gondoltak: madárürülékkel ellepett úttest és padok. A figyelmeztetésnek mindhiába, a park felújítása az eredeti tervek szerint valósult meg: szépen kialakított sétautakkal, rengeteg köztéri paddal. Csupán a megpihenő, korzózó emberek hiányoznak, a fenti okokból kifolyólag…
Természetesen nem azt mondjuk, hogy a térhez hozzá se szabadott volna nyúlni, még azon radikálisabb véleményeket se osztanánk, amely szerint a madarakat kéne különféle módszerekkel elűzni. Csupán a helyi adottságoknak megfelelően, helyi lakosok ötleteinek mentén kellett volna rendezni a teret. Tucatnyi köztéri pad kihelyezése helyett például olyan sétány kialakítására kellett volna koncentrálni, ami elkerüli a matuzsálem platánfák „veszélyzónáját”.

A meg nem valósult ígéretek közé sorolhatjuk a Széchenyi tér és a Kisvárkerület megújítását. Ezen terek látványterveivel a 2019-es önkormányzati hírlevélben találkozhatunk, azonban a megvalósítás eddig forráshiány miatt elmaradt.

Tömegközlekedés korszerűsítése

Először 2011-ben 370 millió forint, majd 2014-ben 372 millió forint összértékben fejlesztették Sopron helyi közösségi közlekedési rendszerét. A projekt első fejlesztési elemében alapvetően a helyi közlekedésre összepontosítva felszerelésre kerültek az összes akkori állományban lévő soproni helyi autóbuszra külső és belső audiovizuális utastájékoztató eszközök, különféle utasszámláló berendezések. 10-10 db autóbusz megállóhelyen jegyautomata és ún. „totemoszlopok”, azaz digitális utastájékoztató berendezések. 2014-ben ez a program került kibővítésre a Sopron környéki helyközi autóbuszokra, amely keretében a Lackner Kristóf utcai autóbusz állomáson új diszpécser központ is épült. Namost utóbbi épület talán még a legbiztosabb pont a projekt utóélete kapcsán, a többi, az akkori sajtótájékoztatókon „hightechnek” beállított, valójában már 2011-ben is eléggé elavultnak számító digitális eszközök működésük a mai napig elég bizonytalan, illetve részben már egyáltalán nem is léteznek. Például leszerelésre került a sorozatos meghibásodások okán az összes jegyautomata, annak ellenére, hogy nagy népszerűségnek örvendtek az utasok körében. A buszokon lévő fedélzeti utastájékoztató berendezések is elég felemás megjelentést mutatnak: vannak olyan újabb buszok, amikre nem is került felszerelésre ez a berendezés, van amelyiken részben, rengeteg hibával üzemel jelenleg.

Az egyik legpraktikusabb projekt elem pedig már évek óta nem is működik. Kevesen tudják, hogy a 2011-es fejlesztés kapcsán öt darab rendőrlámpás csomópontba is ún. zöldkérő rendszer került telepítésre, ami GPS technológia segítségével az autóbuszoknak automatikusan elsőbbséget adott lámpaprogramban, ezzel előnyben részesítve a közösségi közlekedést használókat és csökkentve a jellemzően csúcsidei torlódások miatt kialakuló késéseket.
A 2014-es „Közös eredményeink” c. kiadványban még büszkén számolt be a Városháza erről a fejlesztésről, de azóta már kevés szó esik erről az amúgy drága, de hasznos projekt széthullásáról. Jellemző a projektre, hogy tökéletesen sose üzemelt, még az átadás pillanatában sem, de az idő múlásával egyre kevésbé van gazdája és szép lassan minden elemét visszafejlesztették.

Útépítési programok

Összességében rengeteg felújított útszakaszt említ meg a két önkormányzati kiadvány, szép, az átadás pillanatában készült képekkel illusztrálva. Ma már sajnos nem a szebbik oldalát mutatja Csengery utca, ami egészen biztos, hogy nem csak az ott keresztül haladó nagy forgalom miatt ment idő előtt újra tönkre: a felújítás óta már számos alkalommal kellett megvágni az aszfaltot, hogy különféle föld alatti közműveket cseréljenek. Kérdés, hogy ezt nem lehetett volna átgondoltabban, összehangoltabban megoldani? Ilyen és ehhez hasonló példákat pedig valószínűleg városszerte tudnak még Olvasóink felsorolni.

Épületfelújítások

Érdekes és egyben ironikus pályaívet írhat le a Russ-villa felújítása. A 2019-es önkormányzati hírlevélben egy látványtervvel találkozhatunk még (mellette a Lenck-villa látványtervével, ami azóta megvalósult). Azóta, szintén az energiaválság kapcsán felmerült az épület értékesítése az önkormányzat részéről.
Felújításra szoruló nagy múltú épületekből és rendezetlen területekből amúgy sincs hiány a városban, elég csak a Szent Imre kollégiumra, a Lokomotív szállóra vagy éppen a volt Hotel Marónira gondolni (csak, hogy állami tulajdonú példákat említsünk).

Új inkubátorház

Érdemes összevetni egy-egy fejlesztés korábbi látványtervét a ténylegesen megvalósult fejlesztésekkel is: bizonyos esetekben nagy eltéréseket figyelhet meg a szemfüles választópolgár. Jó példa erre a 2019-es önkormányzati hírlevélben Innovációs és Technológiai Centrumként emlegetett fejlesztés, ami a város keleti határában 2023-ban valóban átadásra került. Az könnyedén megállapítható, hogy a látványterv és a véglegesen kialakított épület köszönő viszonyban sincs egymással.

Fertő tavi vízitelep fejlesztése

Ikonikusabb meg nem valósult fejlesztést talán országos szinten se lehetne találni, mint amilyen a Fertő tavi vízitelep példája. A teljes „fejlődési ívet” és a politikai adok-kapok vitákat jelen írásban -terjedelmi okokból- lehetetlenség is lenne átfogóan összefoglalni, ezért csupán egy rövid visszatekintést adnánk. A Fertő-tavi vízitelepet a 2017-es nyári szezonban lehetett utoljára megközelíteni, azt követően indult meg nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás, amely hazánk legnagyobb turisztikai célú fejlesztéseként volt beharangozva. A területen konkrétan eldózerolásra került minden, beleértve a jelképé vált nádfedeles cölöpházakat is. Mindez a nagy nyilvánosságtól elzárva, a nádas magányában történt. A soproniaknak első ízben 2023 januárjában volt ismételten lehetőségük lemenni a fejlesztési terület „kapujához” miután a fejlesztést koordináló minisztérium a beruházás felfüggesztéséről döntött. Az ok, kimondatlanul is a további forráshiány.

Jelen cikkünk szempontjából a Fertő-part azért is érdekes lehet, hiszen amíg a 2014-es és 2019-es önkormányzati hírlevelek büszkén prezentálják a fejlesztések grandiózus látványterveit, addig az idei kiadványban már említés szintjén se találkozunk a Fertő-part ügyével. Mindez általánosságban is igaz a jelenlegi önkormányzat kampány-tematizálásában: a tavaly nyári Farkas – Lázár fertőrákosi közös sajtótájékoztató óta érdemi kommunikáció nem történt a kormánypárt és önkormányzat részéről. Mindez valószínűleg nem véletlen, fényt az alagút végén ez ügyben valószínűleg jelenlegi honatyáink se látják még. Így hát ami biztos: egyhamar még nem fogunk a vízparton sétálni, majd egy lángost majszolni az egyik tóparti büfében. Habár igencsak lerobbant állapotban leledzett a bezárást megelőzően a Fertő egyetlen magyar oldali vizitelepe, azonban a fenti tevékenységekre (nem említve a vízisportokat) még éppen alkalmas volt és sok soproninak biztosított kikapcsolódási lehetőséget.

Természetesen a fenti példák csak egy szűk kivonat. További észrevételeiket várjuk a kommentszekcióban.

The post Mit ígértek nekünk tíz éve? – választási kampány mustra appeared first on Ikvahír.

Felfedezni a Fertő tó körül pedig mindig van mit. Nagyon sok soproni lakos vesztette el a Fertő tavi vízpart jelentette élményt az ötödik éve zárva tartó fertőrákosi strand és vízitelep hiánya nyomán. Bár nyakunkon a soron következő önkormányzati választás, a politika egyelőre megjósolni se próbálja, hogy mikor mehetünk le egyet csobbani a Fertő egyetlen magyar oldali strandjára. Kimondatlanul is, de ezt az űrt is hivatott betölteni a GYSEV Zrt. által most elindított turisztikai vonatjárat, amelyet az Európai Unió a SUSTANCE projekt keretében kiemelten támogat. A modern Ventus motorvonatokkal közlekedő vonatok szombati és vasárnapi napokon Sopronból 9.08-kor és 15.08-kor, míg Neusiedl am See-ből 11.33-kor és 17.33-kor indulnak. Az új járatok Fertőszentmiklóstól a Fertő keleti partján haladva az összes állomáson és megállóhelyen megállnak. A vonatok kerékpárszállításra is alkalmasak, így a vasúttársaság egyik kiemelt célja, hogy még inkább fellendüljön a tó magyar és osztrák oldalán futó kerékpárutak forgalma.

A nyári időszakban -az esetlegesen kerékpár nélkül- útnak induló utasoknak vonzó célpont lehet Weiden am See (Védény) és Bad Neusiedl am See (Nezsider-fürdő), hiszen mindkettő állomástól gyalogosan is könnyedén elérhető a két fenti település strandja. Így tehát idén nyáron nem maradhat el annak se a fertő parti strandélmény, aki esetleg korábban Sopronból közösségi közlekedéssel, busszal közelítette meg a fertőrákosi vízitelepet. Csupán a fülledt, műbőrüléses Ikarus busz helyett a GYSEV klimatizált motorvonatait és a jól kiépített osztrák oldali strandfürdőket kell választania. Hideg Soproni sört pedig az otthonról hozott hűtőláda tud szolgáltatni…

Az új járathoz új, rendkívül kedvező díjszabási terméket is kínál a vasúttársaság: a Fertő-táj felfedező jegy egy útra 3 euróba, a 24 órás napijegy felnőtteknek 6 euróba, míg a gyermekek esetében (6-15 év) 3 euróba kerül. A fenti jegyek megváltásával a kerékpárszállítás ingyenes.
A Fertő-táj vonatokról további információk, részletes menetrend az alábbi linken érhető el: https://www2.gysev.hu/utazasi-ajanlatok/belfoldi-utazasok

The post Közvetlen vonattal Sopronból a Fertő-tájra appeared first on Ikvahír.

Pont ezért is meglepőek a mai napon kikerült útbaigazító táblák az északnyugati elkerülő út déli, ágfalvi úti végcsomópontjánál. Ezek tanúsága szerint mégis pihenőhelyként fog funkcionálni Sopron MJV alpolgármesterének tulajdonában lévő étterem, ráadásul magáról az étteremről nevezték el azt. Ami szintén meglepő, hogy az ágfalvi úti csomópont kilométerekre van a fent nevezett pihenőhelytől, mégis helyet kaphatott az útügyi műszaki előírások által meghatározott szabvány táblán. Ezzel szemben az egyszeri utazó arról már nem kap tájékoztatást, hogy ebben az irányban van Bécs, Győr is… Úgy látszik a fontossági sorrendbe egy világváros hátrébb helyezkedik el, mint egy pihenőhely.

The post Tovább folytatódhat a politikai adok-kapok az M85 pihenőhelye körül appeared first on Ikvahír.

Vonatpótló buszok közlekednek:
– 8-as vonalon Sopron-Kapuvár között, várhatóan estig
– 17-es vonalon Zalaszentiván-Szombathely között, várhatóan estig
– 21-es vonalon Szombathely- Szentgotthárd között, várhatóan délutánig
– 730-as vonalon Wulkaprodersdorf és Eisenstadt között, várhatóan péntek üzemzárásig
– 731-es vonalon Neusiedl am See és Bad Nuesiedl am See között, várhatóan péntek üzemzárásig

Nem közlekednek vonatok:
– a Sopronból Wulkaprodersdorf felé, így Sopronból Wiener Neustadt-on keresztül a van lehetőség eljutni Ebenfurth, Wien felé,
– Fertőszentmiklósról Pomogy felé

A kellemetlenségekért szíves megértésüket kérik a vasúttársaságok.

További aktuális információk:
www.gysev.hu
www.oebb.at

The post Vasúti közlekedési fennakadások a rendkívüli időjárás miatt appeared first on Ikvahír.

A soproni, kapuvári és csornai hivatásos tűzoltók mellett a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat is a helyszínre vonult, ők irányítják az oltási munkálatokat – közölte hétfőn reggel a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.
Az épületből kihoztak négy gázpalackot, ezeket a tűz nem veszélyeztette. Egy embert is kikísértek az égő épületből, ő az első helyszíni információk szerint nem sérült meg az eset kapcsán.
A tűzoltók készülnek a lemezborítású épület tetőzetének megbontására, emellett több vízsugárral támadják a lángokat és védik a szomszédos épületet.

Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

A soproni Déli-pályaudvar több, mint 150 éves múltra tekint vissza:
Sopron város első vasútállomását, mai nevén Sopron-Déli pu-t 1847-ben építette a Sopron-Bécsújhelyi Vasút. Az akkori állomásnak különlegessége volt, hogy falazott pilléreken álló önálló vonatfogadó csarnokot (fedett peront) építettek az állomáson. 1865-ben adták át a forgalomnak a Déli Vasút Szombathely-Sopron szakaszát. Az új pálya dél felől csatlakozott az állomáshoz.
Az 1876-ban kiépült Győr-Sopron-Ebenfurth vonalon (GySEV) másik állomást építettek a városban, ez a mai Sopron nagyállomás.
Jelen állomás később a Déli Vasút saját állomása volt (nevét is innen kapta). لعبة روليت مباشر 1902-ben több csomóponti állomás korszerűsítésével egy időszakban átépítették. A Déli Vasút felvásárlásával az állomás is a MÁV-é lett, egészen a 90-es évek végéigig a MÁV vonatok zöme (akkor még Sopron-Szombathely MÁV vonal volt!) erről a pályaudvarról indult és ide érkezett. البولو Az utolsó menetrend szerint közlekedő vonat 1998. május 23-án indult az állomásról.

Forrás: www.vasutallomasok.hu

The post Kigyulladt az egykori Déli pályaudvar épülete! appeared first on Ikvahír.

Barlang definíciója: a barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és – jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni – mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást. (Tvt. 23.§ (3) a) pontja alapján)

Ottó- és Ferenc-barlang [N47.746615° E16.555488°]
A Dudlesz erdő mélyén, nem messze a határsávtól találhatjuk egymás mellett ezt a két barlangot. Megközelíteni legegyszerűbben a kelénpataki határátkelőtől induló földúton elindulva lehet (zöld sávjelzés – vasfüggöny túraút), amiről rövidesen a piros sávjelzésű útra kell áttérni ÉNY-i irányba. A barlangokhoz vezető letérést a barlangok jelzésére hivatott omega jelzést követve találhatjuk meg. Szembetűnő tájékozódási pont, hogy a barlangok egy vörösfenyőcsoport alatt fekszenek.



A homokkőben keletkezet barlangok valószínűleg csak az utóbbi 100 évben váltak ismerté, mivel a korábbi feljegyzések nem tesznek róluk említést, illetve a több évtizedig itt húzódó vasfüggöny is hosszú távon konzerválta a természet érintetlenségét. Pont emiatt is csupán tíz éve tették nyilvánossá és látogathatóvá a barlangokat. Elnevezéseik a felfedező erdészek neveire emlékeztetnek. A Ferenc-barlang 26 méterrel a Soproni-hegység magyar oldalának második leghosszabb barlangja, míg az Ottó-barlang 11 méterrel rövidebb. A homokkő falakon kirajzolódott különleges mintázatokon megfigyelhetjük a Pannon-tenger évmilliós múltját.

Fehér-barlang [N47.683333° E16.636128°]
A Szárhalmi erdő déli részén a kék sávjelzésű turistaútról letérve közelíthető meg. Itt nem találkozunk omega jelzéssel, így csupán egy egyre szűkebb ösvényt követve juthatunk el a szinte félkör alakú Szárhalmi-kőfejtőhöz, amelynek ÉNY-i oldalában található a barlang. A nyilvántartásban Pihenő-kereszti 1.sz. barlang elnevezéssel szerepel, utalva arra, hogy a környéken ezen kívül még négy kisebb barlang is található. Ezek közül a legnagyobb nyílású barlang azonban a köznyelvben mégis – a közelben húzódó út után elnevezve – Fehér-barlangként ismert. Az üreg legmélyebb pontja 16 méter, amelynek falán a lajtamészkő kiváló alakíthatóságának köszönhetően már számos felirat „díszeleg”.

Zsivány-barlang [N47.709271° E16.634985°]
A fehér-barlangi kiágazást követően a kék sávjelzésen tovább haladva érhetjük el a Soproni-hegység legkiterjedtebb alagútrendszerével rendelkező, összesen 110 méter hosszú Zsivány-barlangot. Keletkezése és története egyaránt régóta izgatja a soproniakat. Kialakulásának körülményeiről egészen eltérően vélekednek a szakemberek. Első ízben Kotsis Tivadar mérte fel a barlangot, amit 1940-ben közölt a Soproni Szemlében. Eszerint a barlang természetes úton, lajtamészkőben alakult ki. Egy fiatal kutató, Prodán Tímea Hajnal 2010-es vizsgálatai alapján azonban bányászati, illetve mészégető tevékenységgel magyarázza a barlang kialakulását.

A barlang azonban nem csak a földtudománnyal foglalkozó szakembereket izgatja, érdekes történelmi vonatkozásokat is találhatunk. A monda szerint Oroszlán Palinak, a híres betyárnak is szolgáltak búvóhelyéül a tómalmi barlangok (erre utal az elnevezés is).

Dr. Takáts Kálmán „Oroszlán Pali, az utolsó bakonyi haramia“ című könyve. Az idevonatkozó rész szószerint így hangzik: „A dákai rablótámadás után Pali a haramiákkal Sopron megyébe vonult, Kapuvár, Eszterháza, Fertőszentmiklós környékén garázdálkodik, de legkedvesebb búvóhelye a Cárhalom-erdő sűrű, járhatatlan berkeiben rejtőző, még a csehek idejéből fennmaradó rablóvár, Macskavár romjai s ettől déli irányban húzódó alagút. Hát hol is fekszik ez a várrom? A hegygerincen a Nagytómalomtól kiindulva, az erdei sárga jelzésű út mentén haladva, az Edelbrunn útig eső szakasz közepe táján, balkéz felől, járhatatlan sűrű bozótok közé van a rom elrejtve. Mert nem a Kőhida feletti Zsíros-hegyen, ahova a tudósok elhelyezik, s ahol a várnak, kőnek, romnak semmi nyoma sincs, s nem is volt, hanem itt volt a cseh rablóvár, pincéi most is megvannak s eltemetett falait a valamikor majd csak eljövendő ásatások fogják ismét napvilágra hozni. A középkori cseh rablók utódai, Oroszlán Pali és betyárjai sok-sok éjszakát töltöttek itt, erdei lombokból kényelmes rablófészket építve az élettelen falak közé. Pali szerint ezen a helyen is, úgy, mint Kisingyen barlangjaiban, még nagyon sok olyan kincs van elásva, amelyet betyárjainak nem volt többé alkalma felkeresni, kiásni.“

Forrás: Soproni Szemle: 1940. IV. ÉVFOLYAM 2–3. SZÁM – Kotsis Tivadar: Barlangok a tómalmi erdőben.

Bár a környék legnagyobb kiterjedésű barlangrendszere, azonban a szűk járatok és a fokozott omlásveszély miatt ennek a barlangnak látogatása életveszélyes és ezért szigorúan tilos!

A cikk elkészítésében a fenti forrásmegjelöléseken túl segítségül szolgált a Magyar Állami Természetvédelem Országos Barlangnyilvántartása.

The post Barlangtúra a Soproni-hegyvidéken appeared first on Ikvahír.

The post Jelzőlámpa épül az Ágfalvi út – Besenyő utca csomópontban appeared first on Ikvahír.

A teljes soproni galériáért látogassatok el a fotós Flickr albumába >>
Ablak a múltra >>

The post Ablak a múltra appeared first on Ikvahír.

Az Európai Autómentes Napon a forgalmi engedélyüket bemutató gépjármű-tulajdonosok, illetve üzembentartók ingyenesen utazhatnak a MÁV-START és a GYSEV járatain. A díjmentes belföldi utazás szeptember 22-én a természetes személyeknek kiállított forgalmi engedéllyel vehető igénybe, második kocsiosztályon. Első kocsiosztály igénybevétele esetén a teljesárú kocsiosztály-különbözeti díjat meg kell fizetni, míg feláras vonat esetén a pót-, illetve helyjegy megváltása is kötelező.
Szeptember 19-én és 20-án, Budapesten, az Andrássy úton megrendezett Autómentes Hétvégén a két vasúttársaság közösen várja az érdeklődőket, színes programokkal valamint kedvezményes utazási ajánlatokkal.
Az Európai Mobilitási Hét keretében a GYSEV Zrt. magyarországi vonalhálózatán és a MÁV-START Zrt. szolgáltatási területén 2015. szeptember 22-ig az érvényes belföldi menetjeggyel rendelkező utasok díjmentes kerékpárszállítást vehetnek igénybe.
Az Európai Autómentes Napon a Kelet-ausztriai Közlekedési Szövetség (VOR) szolgáltatási területén, az egy útra szóló menetjegyek napijegyként vehetők igénybe. A kedvezmény a Sopron állomás nemzetközi pénztárában megváltott jegyekre is vonatkozik.
További információ a kedvezményekről a www.gysev.hu, valamint a www.vor.at oldalon olvasható.

The post Vasúti kedvezmények az Európai Autómentes Napon a GYSEV-nél is appeared first on Ikvahír.

The post Nagymartoni állomás-átépítési napló, 2015.09.06 appeared first on Ikvahír.

„A kerékpározás függőséget okoz” – kéretik komolyan venni!

Egyébiránt a város többi pontján lévő kerékpáros pihenőhely is megújult az elmúlt napokban, ami valljuk be igencsak rájuk fért. Újrafestették a padokat, szemetesedényeket és a már fent említett táblákat.
Egyedüli kivétel pont a GYIK melletti pihenő, mint látható a képeken ezeknek a padoknak az újrafestés már kevés lenne.

Egyelőre nincs információnk kik állnak a kezdeményezés mögött, mindenesetre örömteli, hogy ezek az elmúlt években igencsak elhanyagolt pihenőhelyek újra a várost szépítik – a kerékpárosok nagy örömére.

The post Különös figyelmeztetés appeared first on Ikvahír.

Az utolsó adásnap híradóját itt tudjátok megnézni >>
A Szemtől szemben műsorát pedig itt >>

Én részemről csak bízni tudok a régi-új csapat sikeres folytatásában, addig is pedig be kell érnünk a Sopron TV adásával…

The post Friss hírekkel búcsúzott a Pulzus TV a képernyőkről appeared first on Ikvahír.

Mattersburg

A környék egyik legnagyobb építkezése Nagymartonban (Mattersburg) található, ahol az állomás teljes körű modernizálása mellett megújul a város egyik jelképe, a Wulkatal feletti 20 nyílású viadukt. Magyarország második vasútvonalaként, 1847-ben elkészült Sopron – Bécsújhely vasútvonal idén éppen 168 éves műtárgya és reformkori állapotait még magánviselő vasútállomás megérett a felújításra.
Az eddigi szintbeli átjárón át megközelíthető keskeny peronok helyett egy széles, akadálymentes beszállást biztosító középperon létesül az állomáson. Nagyobb átépítés nem is történhet már akadálymentesítés nélkül, így természetes, hogy az új peronhoz három darab lift is társul. A perontetők létesítése mellett megújul a váróterem is, ahonnan az új akadálymentes mellékhelységek is nyílnak majd. Az eligazodást piktogramok, táblák, utastájékoztató monitorok és vakvezető sávok segítik.
Egy régóta fent álló problémát is orvosolnak azzal, hogy a már meglévő parkolók mellé 123 új P+R parkolóhelyet létesítenek az állomással átellenben, ezzel enyhítve a munkanapokon kialakuló ingázók gépjárműveinek tumultusát.

Leendő középperon.

Vasúti átjáró sínek nélkül. A bauweltstraßei vasúti átjáró szeptember 6-ig lesz lezárva.

Az 1847-ben készült matuzsálem viadukt is teljes körűen megújul. Az alépítmény alá beépítenek egy tehereloszlató lemezt, hogy ezzel csökkentsék az áthaladó vonatok viaduktra ható rezgéseit. Mindemellett természetesen statikailag is megerősítik a tartópilléreket. Gondoskodnak a megfelelő vízelvezetésről és a felépítmény cseréjéről. Optikailag is megszépül a városképet jelentősen formáló viadukt: az elszíneződött, sérült téglákat megtisztítják vagy cserélik. A munkálatok természetesen szigorú műemlékvédelmi szabályok betartása mellett zajlanak.

1847 augusztus 20-án, Magyarország második vasútvonalaként elkészült Sopron – Bécsújhely szárnyvonal létrejöttében fontos szerepe volt gróf Széchenyi Istvánnak, aki a Sina bankárcsalád érdekeihez köthető Bécs és Pest közti Duna jobb parti vonalat pártfogolta. A vonal építését az osztrák Mathias Schönerer mérnökre bízták, akinek életművében a nagymartoni viadukt az egyik csúcsteljesítményt jelenti. Az építmény 284 méter hosszú, 18 méter magasan 20 nyílással ível át a kicsinyke Vulka patak völgye felett. A mérnök teljesítményét dicséri az a tudat, hogy hét évvel előbb épült, mint a sokat csodált és világörökségi rangra emelt Semmeringi vasút hasonló műtárgyai.

Széchenyiben is ámulatba keltő hatást keltett, amikor 1847. február 27-én először tekintette meg a még épülőfélben lévő építményt. Így írt erről naplójában: „27-en Besuche ich die Bahn bis Mattersdorf. – Miserabel Viaducte… Einscnnitte – Riesenartig… und mit stupidem Leichtsinn ausgeführt. Es ist ein todtes Kind! – Colossal Römisches Werk!”

1846-1847 telén országos szintű sajtóvisszhangot váltott ki a túlnyomórészt cseh nemzetiségű vasútépítő munkások sanyarú sorsa. Manapság ugyan nem lehet panasz a viadukt felújításán dolgozók munkakörülményeire, azonban most magyar szótól hangos az építkezés környéke…

Az átépítés alatt teljes vágányzár van érvényben Wiener Neustadt Hbf. és Loipersbach-Schattendorf állomások között. Az utasokat vonatpótló buszokkal szállítják egészen szeptember 6-ig. Ekkortól már használható lesz az új állomás, de kisebb munkálatok egészen decemberig elnyúlnak. Az állomás felújítása 9 millió eurót tesz ki a vonal modernizálására szánt 15,2 millió euróból.

Neusiedl am See

A Fertő tó északi partján fekvő város fontos vasúti csomópontját képező vasútállomásának modernizálást tavaly tavasszal kezdték el. A munkálatok már a vége felé tartanak, melynek keretében új magasperonok, aluljáró és akadálymentes közlekedést biztosító lifteket alakítottak ki.

Bruck an der Leitha

Alsó-Ausztria és Burgenland határán fekvő vasútállomás fontos csomópont a Bécsbe ingázóknak, ezért se maradhatott ki a felújítási programból. A szokásos „ÖBB felújítási csomagot” megkapó vasútállomáson már csak az utolsó simításokat végzik a szakemberek, iskolakezdésre teljes mértékben elkészül.

Wulkaprodersdorf

Idén márciusban Hans Niessl tartományfőnök jelenlétében tették meg az első kapavágásokat Vulkapordányban (Wulkaprodersdorf), a GYSEV osztrák vonalhálózatának egyik legnagyobb állomásán. A cél, hogy szeptemberig elkészüljön az új középperon, ahonnan már akadálymentes lesz a beszállás a már megrendelt vadonatúj Raaberbahn motorvonatokba. A peron elejére egy új, a vasúttársaság színeit magán viselő, dizájnos üveg váróhelység is kialakításra kerül.

Sopron

A kormányablak és a szolgáltatóház kialakítása mellett más fejlesztések is történtek a soproni vasútállomás háza táján: az egykori un. nemzetközi peron, azaz az 5-7 vágány peronja új, 55 cm magas, térköves burkolatot kapott a korábbi betonelemekből kirakott peron helyett. Még csak a fele készült el, de a Wiener Neustadt felé közlekedő motorkocsik már használják az említett peronokat.

Vitnyéd-Csermajor

Az augusztus eleji két hetes vágányzár alatt alakítottak ki a sopronihoz hasonló peront Vitnyéd-Csermajor megállóhelyen. A korábbi peron meglehetősen rövid volt, ezért is örömteli az új magasperon amiről már szintkülönbség nélkül lehet belépni az új FLIRT motorvonatokba.

The post 2015 a vasútállomás-felújítások éve appeared first on Ikvahír.

• 2015. augusztus 7-én 7.00 órától augusztus 11-én 6.00 óráig a 8521 sz. – Fertőszentmiklós-Fertőújlak összekötő út, 1km + 341m szelvénynél található vasúti átjáró (Fertőszentmiklós vasútállomás mellett)
• 2015. augusztus 11-én 7.00 órától augusztus 15-én 6.00 óráig a 8519 sz. – Petőháza-Fertőd összekötő út, 0 km + 562m szelvénynél található vasúti átjáró (Petőháza vasútállomás mellett)

A felesleges többletutazás elkerülése érdekében már indulás előtt vegyétek figyelembe az útlezárásokat. Balesetmentes közlekedést!

The post Útlezárások Fertőszentmiklós és Petőháza településeken appeared first on Ikvahír.

The post Váratlan nyár Sopronban appeared first on Ikvahír.