A néhai Sarkady Sándor költő bábáskodásával 1978-ban született, az 1998 óta minden évben megjelenő művészeti antológia, a Leghűségesebb város kulturális életét és az itt élő alkotók munkáit bemutató periodika.

Az alapító főszerkesztő és Bősze Balázs költő, író (Kulturális Egyesületek és Baráti Körök Szövetségének elnöke, a Soproni Füzetek felelős kiadója) halála után, 2015-ben új szerkesztőség vállalta fel a cseppet sem könnyű örökséget.

Dr. Hegyi Ferenc a Kulturális Egyesületek és Baráti Körök Szövetsége elnöke és Dr. Zentai László főszerkesztő hitet tettek arról, hogy a Soproni Füzetek továbbra is olyan kordokumentum és seregszemle lesz, amelyre méltán lehetnek büszkék, ugyanakkor kellő alázattal és bátorsággal vihetik tovább Sarkady Sándor és Bősze Balázs szellemi örökségét.

Ennek jegyében az általuk fémjelzett, a város kulturális élete éves leltárának is nevezhető kiadvány ebben az esztendőben – fennállása során először – teljes egészében színesben jelent meg. Új rovatokat nyitottak, bemutatva a Petőfi Színház szerepét a város kulturális kínálatában, és külön helyet kaptak a városban tanuló, vagy a városhoz kötődő diákköltők, diákírók is. Idén azonban jubileumi számra készül a szerkesztőség, ezért kereste meg az IkvaHír Dr. Zentai László főszerkesztőt.

„Van egy új konkrét rovattervem, amely városunk XIX. és XX. századi irodalomtörténetét, irodalmi tevékenységét szeretné a mai soproniaknak, a kultúrát szerető embereknek feleleveníteni, a Frankenburg Irodalmi Társaságtól napjainkig. A meglévő rovatainkból, az In memóriám, a Vers és prózatermés, a Színházi élet rovat és a Kiállításmegnyitók rovata, ha nem is ezzel a címmel, de mindenképpen maradnak. Erősíteni szeretném a Diák költők, diákírók rovatot, hiszen ők viszik tovább a művészet lángját szűkebb és tágabb hazánkban, vagy a nagyvilágban.” – nyilatkozta Dr. Zentai László, majd portálunk, a borítóra vonatkozó kérdésére válaszolva elmondta: „A borító marad a Berkics Miklós által 1978-ban tervezett grafikai megoldás. A körben elhelyezett képzőművészeti alkotásról még korai lenne nyilatkozni, különös tekintettel arra, hogy idén lesz 40 éve, hogy először jelent meg a Soproni Füzetek Sarkady Sándor szerkesztésében.  Tehát jubileumi számra készülünk.”

Dr. Zentai László azt is elárulta: nagy álma, hogy a szerzőknek, ha jelképesen is de honoráriumot tudjanak fizetni, de ennek még meg kell teremteni a pénzügyi feltételeit.
Ahhoz, hogy a jubileumi szám méltó legyen az ünnepre nemcsak a szerkesztőség munkája kell, hanem az alkotóké is. Éppen ezért minél többen küldjék el verseiket, novelláikat, tanulmányaikat és recenzióikat, köszöntőiket, tárlatmegnyitóikat, képző- és fotóművészeti alkotásaikról készült fotóikat a Soproni Füzetek szerkesztőségének.
Az előző évekhez hasonlóan, a dokumentumokat elektronikusan a sopronifuzetek@gmail.com címre kell eljuttatni, kivételesen, ha indokolt, a postai úton küldött kéziratokat is befogadják, a Kulturális Egyesületek és Baráti Körök Szövetsége címére: 9400 Sopron, Várkerület 19. A szerkesztőség titkára: T Horváth József (+36-20/349-7904)

Külön köszönet Dr. Zentai Lászlónak a fotókért.

The post Idén negyven éves Sopron művészeti antológiája, a Soproni Füzetek appeared first on Ikvahír.

25 éve, a dal megírásakor Buczkó András a Soproni Labdarúgó Clubnál dolgozott, amikor a csapat Győrfi László edző vezetésével kivívta az NB I-es indulási jogot, a Diósgyőr legyőzésével. A sikeres osztályozót követő történelmi tett után tízezer lelkes szurkoló, soha el nem felejthető, euforikus hangulatot varázsolt a Leghűségesebb városba.

Negyed százada így szólt az induló:

15 éve, Gőbl Gábor, a Matáv FC Sopron akkori ügyvezető igazgatója, zenekarával a Moby Dick együttessel rockosított hangszereléssel dolgozta fel az indulót.

Akkor zúzzunk!

Forrás: facebook.com/sfac1900 /IkvaHír

The post „Fiúk! A győzelem a legszebb szó Sopronért élni jó…” appeared first on Ikvahír.

A napokban egyre több ismerősöm osztotta meg a „hírt”, miszerint „Sopron a világ 30 legszebb kisvárosa között!”. („A Japán Utazási Irodák Szövetségének felkérésére készült el a lista, amely harminc helyszínt tartalmaz, amit „mindenképpen látnod kell”.”) Értem a lelkesedésüket és örömüket, csak egy aprócska baj van. Mindez 2016 januárjában történt és az egyre több megosztásnak örvendő cikk is 2016. február 7-i keltezésű. (www.agraroldal.hu) Sőt két éve szinte az összes helyi sajtóorgánum, portálok, újságok, televízió, rádió közölte az örvendetes elismerés tényét. Mi több, dr. Fodor Tamás polgármester 2017 januárjában, évértékelő beszédében is kitért az eseményre, ami szintén széles sajtóvisszhangot kapott. Ezek után számomra meglepő, hogy ennyire felkapta az internet népe, köztük olyanok is akikről az ember, bizonyos tájékozottságot feltételezne szeretett városunk történéseiről.

Hogy történhet ez meg? Szerintem, bár lehet, hogy tévedek, „görgetünk”, lapozgatunk és sokszor a címnél sem jutunk tovább, vagy ha el is olvassuk a cikkeket, azt nem figyelmesen tesszük, hiszen az információk egyik legfontosabb eleme a mikor? Persze az olvasó ezen a ponton joggal teheti fel a kérdést, mi a gond azzal, hogy a fent említett cikk újra látótérbe került. Valóban ettől nem dől össze a Tűztorony. De találkoztam én már ennél meredekebb, több éves hírek újra „pályára állításával”. Mi lesz akkor, ha egy komoly, például gázszivárgásról, világháborús robbanószerkezetről szóló több éves hír kerül elő? Riadalom, pánik is felütheti a fejét. De nem akarom az ördögöt a falra festeni, csak arra kívánom felhívni a figyelmet: legyünk tudatos hírfogyasztók, ne csapjuk be magunkat és másokat. Olvassuk is el figyelmesen azt, amit megosztunk, kedvelünk, vagy éppen hozzászólunk.

The post Megosztunk, kedvelünk, hozzászólunk, de vajon olvasunk is? appeared first on Ikvahír.